Közigazgatási reform

Települési önkormányzatok, járások, megyék, régiók. Különböző hivatalok, önkormányzatok, felelősségi körök, bürokratikus útvesztők, szolgáltatások nehézkes elérhetősége, logikátlan fejlesztések, forráshiány, a különböző közigazgatási szintek közti feszültségek és ellentmondások.

A problémát két főbb szinten érdemes megragadni.

Egyrészt a jelenlegi, autóközpontú szemlélet és ennek alárendelt városok ideje lejárt. A városok elérték kapacitásaik határát, és a több út, több parkoló nem lesz megoldás a zsúfoltság elkerülésére. A klímaváltozás hatásait és következményeit pedig sajnos saját bőrünkön érezzük: egyre melegebb nyarak, trópusi éjszakák, a csapadék egyenlőtlen eloszlása. A megoldás nem az, hogy kitiltjuk az autókat. Hanem úgy alakítjuk át lakóhelyeinket, hogy minimalizálhassuk az autóhasználatot. Nemzetközileg egyre nagyobb teret hódít a 15 perces városok koncepciója, amely annyit jelent, hogy szűkebb környezetünkben (15 perc séta, kerékpár, tömegközlekedés) elérhetők a legszükségesebb szolgáltatások: üzletek, kulturális programok, kávézók, éttermek, parkok. A hasonló szemléletet alkalmazó városokban (pl. Párizs, Milánó) egyre több az autómentes övezet, amelyek helyét átveszik a zöldterületek, kerékpárutak, sétálóutcák, parkok – ezzel pedig csökken a levegő- és zajszennyezés is, a zöldterületek pedig természetes módon hozzájárulnak környezetünk élhetőségének javulásához.

Másrészt viszont ez a koncepció magával vonja a magasabb rendű szolgáltatások jobb koordinációját, elérhetőségét is. Nem kell, hogy minden településen minden szolgáltatás mindig elérhető legyen – pl. általános iskola jó, ha elérhető közelségben van, de egyetem nem kell minden városba; és a háziorvosi ügyeletet is könnyen el kell érnünk, ám nem kell minden városba komplex klinikai központot létesíteni. A kulcs, hogy ezek a magasabb szintű szolgáltatások könnyen és gyorsan elérhetők legyenek, ha szükségesek. Éppen ezért olyan közigazgatási rendszer kialakítása szükséges, amely szem előtt tartja az emberközpontúságot, és logikája az emberek természetes napi életvitelére (pl. egy nagyobb településre mely környező kisebb településekről ingáznak) épül. Természetesen ez magával vonja, hogy az önkormányzatoknak vissza kell adni az elmúlt években elvett jogköreiket és kötelezettségeiket, továbbá forrásaikat; rendezni kell a jelenleg kiüresített megyei önkormányzatok helyzetét; és javaslatunk szerint érdemes lenne olyan nagyobb közigazgatási egységeket is létrehozni, amelyek a régiós szintű fejlesztéseket koordinálják – hogy ne fordulhasson elő például, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal elkerüli a vonal környékén lévő nagyobb városokat.