Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium

Ígéretek:

A TISZA az oktatást nemzetstratégiai ágazattá teszi, és önálló oktatási minisztériumot hoz létre. A fő vállalások:

• Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére.
• 25%-os béremelés a nevelést-oktatást segítő dolgozóknak, a pedagógusok megbecsülése, nagyobb módszertani szabadság, kevesebb adminisztráció.
• A Nemzeti Alaptanterv módosítása a szakmával együtt, az állami tankönyvmonopólium megszüntetése.
• Egyetemi autonómia visszaállítása, és a magyar hallgatók Erasmus-hozzáférésének helyreállítása.
• A diplomások arányának felzárkóztatása az uniós átlaghoz.

Konkrét ígéretek, amik elhangzottak:

A következő ígéretek részben vagy egészében az oktatással kapcsolatosak. Összességében nézve egy sokkal különb rendszer ígéretét hordozzák.

Lássuk az ígéreteket:

• A piacképes tudás, a munkaerőpiac igényeit tükröző, korszerű oktatás és az innováció lesznek a növekedés alapjai.
• A diplomások arányát legalább az Európai Unió átlagára emeljük.
• Versenyképes oktatási rendszert építünk, ami a piacon hasznosítható készségeket és kompetenciákat fejleszt, és lehetővé teszi az élethosszig tartó tanulást.
• Erősítjük a nyelvtudást, a természettudományos és műszaki képzést; bővítjük az ipari doktori helyeket és a vállalat–egyetem átjárást.
• Gyors, munka mellett elvégezhető, rövid képzéseket indítunk (digitális alapismeretek, adatkezelés, mesterséges intelligencia), célzott felnőttképzési támogatással.
• Új képzési és életpályamodellt indítunk: modern felső- és középfokú képzésekkel, rövid ciklusú átképzésekkel, duális képzéssel és versenyképes bérezéssel.
• Erősítjük a fogyasztói tudatosságot, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival online és offline egyaránt. Célzott tájékoztató programokat indítunk az internetes vásárlások, az előfizetések, a pénzügyi és digitális szolgáltatások kockázatairól, és könnyen elérhető, közérthető információkat biztosítunk minden korosztály számára.
• A közfoglalkoztatás ideje alatt hatékony és gyakorlatorientált képzéseket biztosítunk olyan ágazatokban, ahol igazolt munkaerőhiány áll fenn.
• Növeljük a mérnöki kamarák szerepvállalását a képzésben.
• Kiemelt hangsúlyt fektetünk a modern mérnökoktatásra.
• A fiatalok számára legalább 50%-kal növeljük a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát.
• Újjáépítjük az iskolai és közösségi prevenció rendszerét, stabil finanszírozással és korszerű, életkornak megfelelő programokkal, hogy a fiatalok minél később és minél kisebb kockázattal találkozzanak pszichoaktív szerekkel.
• Egyszerűsítjük a külföldi végzettségek hazai elismerését.
• Komplex oktatási program megvalósításával segítjük, hogy a külföldön élő családok gyermekei jobban megismerjék a magyar nyelvet és kultúrát. Kiemelten támogatjuk a kint élők gyermekeinek magyar nyelvű oktatását.
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet kivonjuk a pártpolitikai irányítás alól, biztosítjuk a közigazgatás számára a magas színvonalú képzési és továbbképzési rendszert.
• A hatályos megállapodások alapján fenntartjuk a hittanoktatásban dolgozók és a kistelepülésen szolgálatot tevők anyagi juttatásait.
• Csökkentjük az orvos- és szakdolgozóhiányt, a hiányszakmákban ösztöndíjprogramokat valósítunk meg.
• Szigorúan büntetjük az egészségtelen alapanyagok és élelmiszerek felhasználását a közétkeztetésben, illetve az ilyen termékek árusítását az iskolákban.
• Korosztályokra szabott egészségfejlesztő programokat indítunk a 3., a 7., és a 10. osztályban.
• Andrássy Ilonáról és Hugonnai Vilmáról elnevezett ösztöndíjprogramokat hirdetünk az egészségügyi hiányszakmákban tanuló szakdolgozóknak és kezdő orvosoknak évente 30 milliárd forint értékben, hogy enyhítsük a szakemberhiányt és kifejezzük megbecsülésünket a szakma iránt.
• A képzést gyakorlatközpontúvá tesszük: bővítjük az önálló kompetenciákat a nem orvosi szakmáknál, és modernizáljuk a továbbképzést.
• Bővítjük a korai fejlesztést, a szükségletekhez igazodó számú szakembert, fejlesztőpedagógust, iskolapszichológust és szociális munkást biztosítunk minden iskolában.
• Átfogó digitális nevelési és szülőtámogató programot indítunk, hogy a gyermekek védelme ne kizárólag tiltásra, hanem tudásra, felkészítésre és együttműködésre épüljön.
• Minden évben iskolakezdési támogatást adunk a rászorulóknak 100 ezer forint értékben.
• A működő és emberséges közoktatást a gyermekek igényeihez igazítva alkotjuk meg.
• Elérjük, hogy minden gyermek megtanuljon értő módon olvasni és írni az általános iskola alsó tagozatának végére.
• 18 évre emeljük a tankötelezettséget.
• Az oktatást nemzetstratégiai ágazattá tesszük.
• Önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre.
• 25%-os béremelést hajtunk végre a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében.
• Nagyobb módszertani szabadságot biztosítunk a pedagógusok számára.
• Csökkentjük a pedagógusok adminisztrációs terheit.
• A pedagógusokkal egyetértésben módosítjuk a Nemzeti Alaptantervet.
• Megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot.
• Biztosítjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját.
• Az intézményvezetők érdemi gazdasági és munkáltatói jogköröket kapnak.
• Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját.
• Megszüntetjük a KEKVA-modellt.
• 2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
• Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.
• Biztosítjuk, hogy a magyar egyetemisták újra részt tudjanak venni az Erasmus programokban.
• Kiszámítható pályára állítjuk a tudomány finanszírozását.
• Az oktatás első számú nemzeti érdek, az oktatás a társadalompolitika középpontjában áll. Az oktatási rendszert hosszú távú stratégia alapján, tégláról téglára újjáépítjük, és folyamatosan, lépésről lépésre fejlesztjük.
• Az oktatási rendszer befektetés a jövőbe: a tanulók tehetségének kibontakoztatásán keresztül hosszú távon, fokozatos megtérülés mellett erősítjük a nemzet gazdasági teljesítőképességét.
• Az oktatás megújítását széles körű társadalmi összefogás keretében valósítjuk meg.
• A diákok egyéni tanulási szükségleteihez igazodó, magas minőségű oktatást fejlesztünk.
• Együttműködő pedagógia révén biztosítjuk a magas minőségű oktatást.
• Az iskolát akadálymentes közösségi térré tesszük, amely a családokat bevonva, összehangoltan segíti a gyermekek harmonikus fejlődését.
• Kidolgozzuk a kiterjesztett tehetséggondozás rendszerét.
• Kötelező esélyteremtő minimumokat határozunk meg (SNI/BTMN-ellátás, fejlesztő órák, szakszolgálati kapacitás, iskolapszichológus/gyógypedagógus arány).
• Biztosítjuk az esélyteremtő minimumokhoz szükséges finanszírozást.
• Rendszeresen mérjük és publikáljuk az iskolák esélyteremtési rangsorát.
• Radikálisan átalakítjuk a Klebelsberg Központ működését és hatáskörét.
• Az oktatásfinanszírozást átláthatóvá tesszük, és garantáljuk a biztonságos működést.
• Az egyházi intézményfenntartóknak továbbra is biztosítjuk az eddigi működés feltételeit.
• Az iskoláknak és a pedagógusoknak visszaadjuk szakmai önállóságukat.
• A tankerületeket megszabadítjuk a politikai befolyástól.
• A minisztérium érdemi együttműködést alakít ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonja azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.
• Mindent megteszünk, hogy oktatási intézményeink megfeleljenek a 21. század módszertani, technikai és etikai kihívásainak.
• A módosított nemzeti alaptanterv szerinti követelményrendszer alapja a nyelvi–természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lesz.
• Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
• Egységes, kompetenciaalapú követelményeket vezetünk be, amelyeket az általános iskola végére mindenkinek el kell érnie.
• Bővítjük a korai fejlesztés kapacitását; rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenetet alakítunk ki.
• Korszerűsítjük a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, átalakítjuk annak intézményrendszerét.
• A szakmai szervezetekkel együttműködve többéves, kiszámítható bérfelzárkóztatást hajtunk végre.
• Visszacsábítjuk a pályaelhagyókat és a pályán tartjuk a nyugdíjasokat a pedagógushiány mérséklésére.
• Szemléletformáló kampányt indítunk az oktatás, az oktatásban dolgozók és a pedagógusok jobb megbecsülése érdekében.
• Országos programot indítunk az iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és pedagógiai asszisztensek számának növelésére; a finanszírozást a valós szükségletekhez igazítjuk.
• Felülvizsgáljuk a pedagógusok jogállását.
• Biztosítjuk, hogy az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.
• Nyilvános, fejlesztést támogató adat-ökoszisztémát hozunk létre (iskolai, mérési, vizsga- és beiskolázási adatok összekapcsolása), külön inklúziós mutatókkal (szegregáció, SNI/BTMN ellátottság, lemorzsolódás).
• A külső értékelések eredményei megjelennek az iskolafejlesztési tervekben, amelyek megvalósításához szakértői támogatást adunk az intézmények számára.
• A szakképzést ismét a közoktatás részévé tesszük, annak irányítása az oktatásért felelős minisztérium alá kerül.
• A képzés célja nem pusztán a szakmatanulás lesz, hanem a folyamatos tanulásra, alkalmazkodásra és felelős munkavégzésre való felkészítés.
• Megalkotjuk az egységes szakképzési törvényt, amely a jogállást, a tanügyigazgatást és a szakmai tartalmat ellentmondás nélkül rendezi.
• A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé tesszük, amely minden ember számára elérhető.
• Tiszta engedélyezési és ellenőrzési rendet vezetünk be; a programkövetelmények nyilvánosak és szakmailag auditáltak lesznek.
• Nyilvános pályakövetési és vizsgaeredmény-adatbázist működtetünk; a finanszírozást részben a kimenetekhez kötjük.
• Országos, ágazatonként működő szakmai grémiumokkal évente frissülő szakmatérképet készítünk.
• Újragondoljuk a szakképzés intézményrendszerét, a technikumi érettségit és a pályaválasztás időzítését, hogy nyitva maradjanak a továbbtanulási utak.
• Szakmánként egységes vizsgakövetelményeket és központi vizsgaellenőrzést vezetünk be; a színvonal minden vizsgaközpontban azonos lesz.
• Célzott beruházási programmal korszerűsítjük az iskolai műhelyeket és laborokat; duális partnerekkel közös gyakorlóhelyeket hozunk létre.
• Megszüntetjük a felsőoktatási továbbtanulás finanszírozási akadályait, az első alapdiploma megszerzését a társadalom lehető legszélesebb körének tandíjmentessé tesszük.
• Magasabb szociális ösztöndíjat biztosítunk a rászorulóknak.
• Belépési és felzárkóztató programokat indítunk (nulladik félév, készségpótlás), hogy több fiatal jusson be a felsőoktatásba és a diplomáját is megszerezze.
• Nyitott és átlátható egyetemi rendszert építünk, jogi garanciákkal biztosítjuk az intézményi autonómiát és a közpénzek feletti kontrollt.
• Átlátható vezetőválasztást és érdemi egyetemi részvételt biztosítunk (szenátus, HÖK, dolgozói képviselet); a státusz- és PhD-szabályokat törvényben rendezzük.
• Visszaszerezzük a Matthias Corvinus Collegium (MCC) részére juttatott állami vagyont, és megszüntetjük az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani.
• Világos határt húzunk oktatás és propaganda között: az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.
• Kiválósági Megállapodást kötünk a magyar zászlóshajó egyetemekkel, és a finanszírozást teljesítményhez kötött, de kiszámítható pályára állítjuk.
• Nemzetközi vezető kutatókat és nagy számú posztdoktori hallgatót invitálunk célzott programokkal, miközben a kutatói adminisztrációt professzionális ösztöndíj- és innovációs irodákkal könnyítjük meg.
• Minden évben nyilvánosan elszámolunk a rangsor-, kutatási-, szabadalmi-, spin-off- és ipari bevételi eredményekkel.
• Országos, független akkreditációs rendszert alakítunk ki egységes BSc–MSc–PhD sztenderdekkel, és célzott felülvizsgálatot az érintett intézményeknél (pl. tanárképzés, NKE).
• Nyilvános minőségi mutatókat alkalmazunk, amelyek a finanszírozásra is hatással vannak.
• Többéves finanszírozási pályát alakítunk ki; a GDP-arányos támogatást lépcsőzetesen az uniós/OECD-átlag közelébe visszük, a fejkvótát minőség- és teljesítményérzékeny elemekkel egészítjük ki.
• Ipari–akadémiai programokat és közös laborokat támogatunk; célzott programokkal ösztönözzük az együttműködést, az innovációk piacra vitelét.
• Pályaalkalmassági elemmel és erős gyakorlattal újratervezzük a tanárképzést; országos mentorrendszerrel segítjük a pályakezdőket.
• Átfogó – tartalmi és strukturális – modernizációs programot készítünk a pedagógusképzésre, pedagógus-továbbképzésre, mely tükrözi a 21. századi igényeket. A pedagógusképzésben kiemelt szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése.
• Új, átlátható törvényt készítünk, amely visszaállítja az MTA és az állami kutatóintézetek szakmai önállóságát, és rendezi az akadémiai vagyon helyzetét.
• Elismerjük az alapkutatás fontosságát, az erre szánt forrásokat növeljük, és biztosítjuk, hogy a tudományos szakma saját maga dönthessen a források legcélszerűbb felhasználásáról. A források elosztásánál megszüntetjük a politikai beavatkozást.
• Stabil alapfinanszírozást biztosítunk az intézeteknek, mellette egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert működtetünk (rövid elbírálás, kiszámítható kiírások).
• Országos, egységes értékelési és minőségbiztosítási keretet vezetünk be (transzparens publikációs impact és társadalmi hasznossági mutatókkal).
• Kezdő kutatói ösztöndíjak, mobilitási és visszatérési programok indulnak; a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás jár.
• A nemzetközi projektekben való részvételt támogató irodát, professzionális projektmenedzsmentet és pályázati segítséget biztosítunk minden nagy kutatóhelyen.
• Biztosítjuk az ipari–akadémiai közös laborok és konzorciumok célzott támogatását, és a szellemi tulajdon megosztását tiszta, gyors szabályok teszik majd egyszerűvé.
• Létrehozzuk a Tudománypolitikai Koordinációs Tanácsot (TPKT), amely összehangolja a nemzeti célokat, a forrásokat és a nemzetközi részvételt.
• Bővítjük a fogyatékos gyermekek és felnőttek számára elérhető oktatási, egészségügyi, szociális alap- és szakellátások kapacitását, és a szakemberek képzésével javítjuk a szolgáltatások minőségét.
• Megkönnyítjük a gyermekfelügyelethez való hozzáférést, különösen bölcsődei és iskolán kívüli ellátások esetén, az egyszülős családokat előnyben részesítő szabályozással.
• A menstruációval kapcsolatos tabukat nyílt, hiteles társadalmi kommunikációval bontjuk le.
• Oktatással és prevencióval csökkentjük az iskolai hiányzásokat és a hosszú távú egészségügyi kockázatokat, életkorhoz illesztett egészségnevelési programokkal.
• A roma gyermekek számára is egyenlő hozzáférést biztosítunk a jó minőségű oktatáshoz.
• Új ösztöndíjrendszert vezetünk be, hogy a nehéz körülmények közé született fiatalok is eljuthassanak az iskolába.
• Új iskolabuszokat indítunk, hogy a nehéz körülmények közé született fiatalok is eljuthassanak az iskolába.
• 21. századi oktatási rendszert építünk, amelyhez a romák számára is egyenlő hozzáférést biztosítunk.
• Megkezdjük a szegregált oktatás felszámolását.
• Az oktatási rendszer szabadságának visszaállításával lehetővé tesszük az egyre inkább egyénre és közösségre szabott oktatási formák alkalmazását.
• Ösztönözzük a piacképes szaktudás megszerzését a felnőttképzésben és a szakképzésben, amivel reális esély nyílik az elhelyezkedésre.
• 700 ezer nehéz sorsú gyermek számára évi 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást nyújtunk.
• Az iskolai sport újra a nevelés és a megelőzés része lesz.
• Fejlesztjük az iskolai sporttermeket és eszközparkokat.
• A zeneoktatást modern alapokra helyezzük.
• A művészeti felsőoktatásban kötelezővé tesszük az alapvető üzleti és menedzsmentismereteket.
• A felsőoktatási felvételin pluszponttal ismerjük el a rendszeres művészeti tevékenységet és a közgyűjteményi önkéntes munkát.
• Megerősítjük a kutatás-fejlesztést, az ismeretátadást és a szemléletformálást a környezetvédelmi szektorban.
• Hangsúlyossá tesszük az oktatási rendszer minden szintjén a környezeti tudatosságra nevelést.
• Integráljuk az állatvédelmi ismereteket az oktatásba.
• Kialakítjuk azt a komplex, teljes körű magyar nyelvi modellt, amelyre építve igényes, magyarul tökéletesen kommunikáló mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat lehet fejleszteni.
• Oktatási rendszerünkön keresztül biztosítjuk a vállalkozásoknak a digitálisan érett, képzett magyar munkavállalók rendelkezésre állását, kiemelt figyelmet fordítunk a természettudományos képzésre és az informatikai, digitális képességek fejlesztésére. Célzott ösztöndíjprogramokkal növeljük a digitalizációs szakemberek számát.
• Gyors, gyakorlati képzéseket indítunk a döntéshozóknak és a frontvonalban dolgozóknak; mentorálási programmal segítjük az önkormányzatokat.
• 50 ezer közszolgálati dolgozót képezünk gyakorlati MI-használatra; modernizáljuk a közigazgatás tudáskeresését és tudáskezelését.
• Minden közszolgálati dolgozónak rendszeres, gyakorlati kiberbiztonsági képzést biztosítunk.
• Iskolai és lakossági programokkal növeljük a biztonsági tudatosságot, hogy mindenki képes legyen felismerni a csalásokat és a hamis információkat.
• Csökkentjük az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot. Átfogó pedagógusjóllét-programot dolgozunk ki.

Teljesített ígéretek:

• Minden évben iskolakezdési támogatást adunk a rászorulóknak 100 ezer forint értékben.
• Önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre.
• Megszüntetjük a KEKVA-modellt.
• Biztosítjuk, hogy a magyar egyetemisták újra részt tudjanak venni az Erasmus programokban.
• Biztosítjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját.
• Radikálisan átalakítjuk a Klebelsberg Központ működését és hatáskörét.
• Eltöröljük a státusztörvényt, ismertebb nevén a “rabszolgatörvényt”.

Részben teljesített ígéretek:

• 700 ezer nehéz sorsú gyermek számára évi 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást nyújtunk.

Folyamatban lévő ígéretek:

• A fiatalok számára legalább 50%-kal növeljük a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát.
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet kivonjuk a pártpolitikai irányítás alól, biztosítjuk a közigazgatás számára a magas színvonalú képzési és továbbképzési rendszert.
• 18 évre emeljük a tankötelezettséget.
• Csökkentjük a pedagógusok adminisztrációs terheit.
• Megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot.
• Az intézményvezetők érdemi gazdasági és munkáltatói jogköröket kapnak.
• Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját.
• A tankerületeket megszabadítjuk a politikai befolyástól.
• A minisztérium érdemi együttműködést alakít ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonja azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.
• Visszaszerezzük a Matthias Corvinus Collegium (MCC) részére juttatott állami vagyont, és megszüntetjük az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani.
• Csökkentjük az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot. Átfogó pedagógus jóllét-programot dolgozunk ki.

Ami eddig történt

1. Ismét van Oktatási Minisztérium

16 év után először újra önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jött létre.

Ez a kormány egyik legfontosabb strukturális változtatása volt: az oktatás kikerült a Belügyminisztérium alól, és önálló szakpolitikai irányítást kapott.

A minisztérium első nagy feladata az oktatási rendszer teljes átvilágítása volt, amely súlyos működési problémákat tárt fel.

2. A Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer teljes átalakítása

A minisztériumi átvilágítás megállapította, hogy a korábbi kormány visszaépítette a megbukott KLIK-modellt, túlzott központosítással, indokolatlan engedélyezési kötelezettségekkel és átláthatatlan pénzügyi folyamatokkal.

A kormány ezért rendszerszintű reformot indított:

Mit változtatnak meg?

• Megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe (2027. január 1-től).
• A Klebelsberg Központ kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakul.
• Az oktatás irányítása közvetlenül a minisztériumhoz kerül.
• Az összes tankerületi igazgatói posztot nyílt pályázaton hirdetik meg 2026. augusztus 20-án.
• A polgármestereket is bevonják a kiválasztásba.
• Nincs több életre szóló kinevezés: az igazgatók 5 évre kapnak mandátumot.
• A helyi vezetők nagyobb mozgásteret kapnak, a központi mikromenedzsment megszűnik.

3. A „rabszolgatörvény” eltörlése

A kormányzati kommunikáció többször utal arra, hogy:

• a korábbi rendszerben tankerületi vezetők politikai alapon rúgtak ki tanárokat,
• a kormány célja a szabadabb, igazságosabb és emberségesebb oktatás,
• a minisztérium vizsgálata szerint a központosított rendszer hozzájárult a pedagógusok kiszolgáltatottságához.

Ennek fényében eltörlésre került a státusztörvény, amit sokan “rabszolgatörvény” néven ismernek.

4. A tankerületek működési problémáinak feltárása

Az átvilágítás súlyos rendszerszintű hibákat tárt fel:

• 2025-ben 27 milliárd Ft kiegészítő támogatás kellett csak a közüzemi számlák kifizetésére.
• Sok tankerület a bérekre szánt keretből fedezte a működést.
• 1 millió Ft feletti beszerzésekről nem dönthettek önállóan, miközben milliárdos átcsoportosítások történtek átláthatatlanul.
• Több ezer pedagógus hiányzott, sok nyugdíjas tanár tartotta életben a rendszert.
• Tanárokat rúgtak ki azért, mert kiálltak magukért.

5. Felsőoktatási képzési követelmények módosítása

A kormány több alapszak és mesterszak KKK-ját módosította:

• a fenntarthatósági tárgyak korrupciómegelőzési ismeretekkel bővültek,
• egészségügyi gondozás és prevenció, mint új szakképzettség-megnevezés,
• több mesterszak technikai pontosítása.

6. Szociális jellegű iskolakezdési támogatás (100 000 Ft)

A kormány bevezette a rászoruló gyermekeknek járó 100 000 Ft-os iskolakezdési támogatást, két részletben. Ez az intézkedés körülbelül 400.000, nagyrészt rászorulóhoz ér el.

7. Alsó tagozatosokra vonatkozó javaslatcsomag

Legyen élmény a tanulás! – Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium javaslatai az alsó tagozat gyermekközpontú megújítására | Magyarország Kormánya

Összességében az egészet nézve egy előre mutató, helyenként már-már idealisztikus képet vázol fel ez a 14 pont, amit ha egy iránymutatásnak szán a Tisza a következő tanév feladatául állítva azt, hogy kidolgozásra kerüljön ennek a megvalósítása, akkor elégedetten csettinthetnénk, hogy egészen jó az irány. Sajnos azonban nem ez történt.

Egészen röviden azt mondhatjuk, hogy egy lehetetlen küldetésre ösztönzi a minisztérium az iskolákat. Olyan érzésünk volt ettől a javaslatcsomagtól, mintha összeírták volna valakik, hogy, hogyan képzelnek el ideális esetben egy oktatási rendszert az alsó tagozatban majd kiadták volna az iskoláknak, hogy valósítsák meg.

Az elérni kívánt célok szépek, de az elvárások az intézményekkel és a pedagógusokkal szemben összességében a megvalósítás kapcsán nincsenek a realitások talaján a mai Magyarországon. Ha ezt egy teljesen fakultatív program, akkor csak növelni fogja az iskolák közti így is túlságosan nagy különbségeket.

Nagy kár érte, mert senki sem várja azt a frissen újjászületett minisztériumtól, hogy kapkodjon és többet mutasson annál, mint ahol valójában tart. Mindenki tisztában van vele a szakmában és azok is, akik csak egy kicsit is járatosak az oktatásban, hogy itt aztán hatványozottan igaz, hogy a jó munkához idő kell. Ha azt kommunikálta volna a kormány, hogy ez a 14 pont egy célkitűzés, hogy a 2027-es tanév már ezen pontok megvalósításával indulhasson és az aktuálisan következő tanévben kell kidolgozni hozzá a feltételeket, kiküszöbölni a felmerülő problémákat, pontosítani a javaslatokat, akkor most végtelenül boldogok lehetnénk, hogy végre igazi szakmaiság és valódi perspektíva van kialakulóban az oktatásban. Senki sem kérdezné meg, aki kicsit is ért ehhez, hogy "Miért csak jövőre?". Nem mondaná senki, hogy "Túl lassan dolgoznak.". Nem merülne fel, hogy "Nem ezt ígérték.". Valamint a szakmaiság sem kérdőjeleződne meg egy pillanatra sem.

Kár volt ezt a ziccert kihagyni. Sajnos most egy hatalmas elismerés helyett azt kell írnom, hogy csillámport szórt szét a Tisza ezzel a javaslatcsomaggal a jelenlegi formájában. Mivel a szakmán belül ezek nem számítanak újdonságnak, gyakorlatilag ez most arra alkalmas, hogy a laikusoknak egy teljesen fals képet fessen le a következő tanév alsó tagozatának működéséről, így inkább populista, mintsem egy hasznos iránymutatás.

8. A tankönyvkínálat bővítése

A 2026. június elején közzétett nyilvános felhívás alapján kiválasztott kiegészítő kiadványokra eddig 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, amelyek közül 145 esetében az eljárás sikeresen befejeződött. Az Oktatási Hivatal tankönyvjegyzéke folyamatosan frissül, így a pedagógusok számára egyre szélesebb és sokszínűbb választék áll rendelkezésre.

9. Iskolák autonómiájának növelése

Visszakapták a pedagógusok a sztrájkjogukat bizonyos megkötések mellett. Ezzel kapcsolatban bőven vannak kritikák, mert úgy néz ki, hogy olyan dolgok nem szenvedhetnek hátrányt egy sztrájk miatt sem, ami akár nyomást is gyakorolhatna egy kormányra.

A törvény szerint továbbra is gondoskodni kellene a gyermekfelügyeletről reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működéséről, az étkeztetésről, valamint a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő (azaz az SNI-s) tanulók felügyeletéről. Emellett, ha a sztrájk az érettségi vizsgákat megelőző 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kellene tartani.

Természetesen ennek nagy része teljesen érthető és természetes, de például az érettségire felkészítő órák szentségével nem könnyű egyetérteni, ha valóban érdekeket szeretnénk érvényesíteni egy sztrájkkal.

A törvénymódosítás bővíti a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogköreit. A törvény szerint a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehet meghozni – a tankerületi vezető viszont mostantól sokkal nehezebben gáncsolhatja az intézményi vezetőt. Az tankerületi elnök például akkor nem fogadhatja el a döntést, ha az jogszabályellenes vagy nincs rá költségvetési fedezet.

A törvény emellett több olyan kérdésben meghatározó szerepet ad a pedagógusoknak, amik jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozik. Ilyen például a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), vagy a pedagógiai program és az éves munkaterv, amiket az igazgató készít elő, és amit a tantestületnek kell elfogadnia.

A tantestületnek emellett beleszólása lesz az igazgató megbízásába is, ugyanis a jelölt vagy jelöltek vezetői programját a munkaközösségek és a nevelőtestületek véleményezhetik, illetve a fenntartónak is ki kell kérnie a pedagógusok és az oktatókat segítők véleményét a kinevezés előtt.

Összességében üdvözlendő ez a változás, de egyelőre elég óvatos, amivel nincs semmi baj, ha a jövő évre kidolgoznak egy sokkal jobb és hatékonyabb rendszert minden téren.

10. Mi várható még?

A minisztériumi átvilágítás súlyossága miatt további nagy reformok várhatók:

• a pedagógusbérek és életpálya átalakítása,
• NAT és kerettantervek felülvizsgálata, újratervezése
• szakképzés reformja,
• intézményi fenntartások további tisztázása.

Ezekről azonban még nincs hivatalos jogszabály, csak minisztériumi kommunikáció.

Mit várunk a Tiszától?

Azt már az elején leszögezném, hogy alapvetően üdvözlendő az egész folyamat, ami elindult és elindulni látszik az oktatási rendszerben. Ennyi idő alatt nem gondoljuk, hogy lehetett volna érdemben többet haladni az átalakításban. A mi kiindulási alapunk ennek tekintetében a türelem, a figyelem és a konstruktív javaslatok “gyártása”.

Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy az oktatási rendszerünket nemhogy nem fejlesztették az elmúlt legalább 16 évben, hanem lezüllesztették. Hatékonytalan, elavult, alulfinanszírozott és a benne dolgozók megbecsülése a nullához konvergál. Sőt! Mondhatjuk, hogy bántalmazóvá vált már ez a viszony. Ennek megváltoztatásához idő kell és ezt talán (reméljük) senki sem vitatja.

Öröm az ürömben, hogy egy ilyen bázisról kis lépésekkel haladva is azonnal lehet komoly, jó irányba tartó változásokat elérni és ezt tapasztaljuk is a kormány részéről.

Amitől óva intenénk a minisztériumot, hogy belemenjenek olyan látszatintézkedésekbe, ami kifelé ugyan jól mutat, de szakmai szemmel erősen megkérdőjelezhető, mint például az alsósoknak szánt javaslatcsomag.

Biztosan nagy a nyomás most a vezetőkön, de nem fogadhatunk el kevesebbet tőlük, mint megfontoltságot, szakmaiasságot és következetességet. A magunk részéről ehhez megadjuk nekik a szükséges időt. Nem várunk csodát tőlük és bízunk benne, hogy nem áldozzák fel az említett dolgokat a gyorsaság és népszerűség oltárán.

Mindeközben nyitva tartjuk a szemünket és megvizsgálunk minden intézkedést és ha kell, megfogalmazzuk a kritikáinkat és javaslatokat teszünk, hogy szerintünk hogyan lehetne jobban, mit lehetne hozzátenni, mivel nem értünk egyet stb.. Biztosan nem csak mi teszünk így hanem szakmai szervezetek, civilek és talán más pártok is.

Ezzel kapcsolatban azt várjuk el a Tiszától, hogy ezeket a konstruktív kritikákat csatornázzák be a döntéshozatali folyamataikba és legyen transzparens, hogy ezt hogyan teszik.

Egyelőre azt látjuk, hogy elindultak az egyeztetések de semmit nem lehet tudni arról, hogy ezeknek van-e valamilyen hatása a döntésekre. Ismét az alsó tagozatos javaslatcsomagot kell ide hoznunk példának, mert arról egyáltalán nem történt egyeztetés és hát, meg is lett az eredménye sajnos.

Szóval összességében jól hangzik az egyeztetés, a nyitottság és szuper elképzelések, irányelvek hallatszanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium irányából, de nem szeretnénk, ha ezek csak jól hangzó ígéretek maradnának. Kézzelfogható tervet szeretnénk látni, hogy, hogyan biztosítja a kormány a valódi perspektívákkal rendelkező szervezeteknek a beleszólását az új oktatási rendszer kialakításába.

Ez nem csak egy-egy szervezet életében fontos és nem maguk, magunk miatt fontos. Egyszerűen ez az ország és minden benne élő ember érdeke.

Az oktatás mindennek az alapja. Gyakorlatilag egy magas szintű és jól működő oktatási rendszer nélkül egyetlen állam sem lehet sikeres hosszú távon, ezért az egyik legfontosabb nemzeti minimumnak tartjuk azt, hogy szülessen meg végre egy nemzeti konszenzusra épülő, hosszútávú oktatási stratégia. Enélkül bármilyen nagyszabású terv és intézkedés jó eséllyel tiszavirág életű lehet.

Hiába van most kvázi korlátlan hatalom birtokában a Tisza. Ez nem marad így. Ha valóban maradandó változást akar elérni, akkor ez nem is lehet kérdés. Szükség van a konszenzusra bármennyire is lehetetlennek tűnik ez most. Meg kell oldani. És ez a legfőbb elvárásunk a Tiszától.

Ezen túlmenően néhány kiemelten fontos dolog, amit látni szeretnénk:

Új NAT

Ez az alapok alapja. Ígéret is van rá, így érdeklődve várjuk, hogy ezzel kapcsolatban is elinduljanak az egyeztetések.

Világos, átlátható és minden részletkérdésre kiterjedő pedagógus életpálya modell megalkotása.

A jól működő, magas színvonalú oktatási rendszer alapja a megbecsült és motivált pedagógus.

A tanári életpálya-modell célja, hogy biztonságos, kiszámítható és vonzó karrierutat kínáljon minden tanárnak a pályakezdőtől a tapasztalt szakemberig.

Olyan rendszert kell építenünk, ahol a pedagógus nemcsak hivatást, hanem jövőt is lát a munkájában szakmai fejlődési lehetőséggel, méltó anyagi elismeréssel és társadalmi megbecsüléssel.

Ha a tanári pálya a legjobbjaink számára is vonzó alternatíva, akkor nem csak az oktatás lesz erős, magas színvonalú, hanem vele együtt az ország jövője is.

NOKS dolgozók méltó bérrendezése és megbecsülése

Az iskola szíve nemcsak a tanár, hanem mindenki, aki nap mint nap dolgozik a gyerekekért a pedagógiai asszisztenstől a karbantartóig. Ők együtt alkotják azt a közösséget, amely nélkül nincs működő oktatás. A valódi megbecsülés nem puszta szó, hanem tettekben mérhető. Például tisztességes bérben, szakmai szabadságban, mentorálásban és abban, hogy büszkeség legyen az iskolában dolgozni. A cél, hogy a pedagógus és a NOKS dolgozó ne csak munkavállaló, hanem elismert, megbecsült tagja legyen a társadalomnak. Mert az oktatás nem intézmény, hanem közösség és mindenki, aki benne dolgozik, a jövő építője.

Mentálhigiénés fókuszú és kompetencia alapú fejlesztés bevezetése az óvodától kezdődően egészen a felnőttoktatásig minden képzési-, nevelési folyamatba.

A kiegyensúlyozott, boldog gyerekből lesz a magabiztos, alkotó felnőtt. Ebből kiindulva elengedhetetlennek tartjuk a mentálhigiéné fókuszba helyezését már az óvodától kezdve minden oktatási-, nevelési folyamatban.

A cél többek között a mély önismeret, a szilárd önbecsülés, a stabil önbizalom, az érzelmi intelligencia magas szintre fejlesztése valamint a hatékony mindennapi működés lehetővé tétele.

Szükségesnek tartjuk, hogy létrejöjjön egy olyan komplex rendszer, ami a kompetenciák fejlesztésére összpontosít és évről évre, az életkori sajátosságoknak megfelelően egyre mélyebb szinten foglalkozik a fejlesztendő területekkel.Fejlesztendő kompetenciák:

• Önismereti kompetenciák
• Érzelmi önszabályozási kompetenciák
• Empátia és társas érzékenység kompetenciái
• Kommunikációs és együttműködési kompetenciák
• Társadalmi és közösségi kompetenciák
• Szexuális önismereti és testtudati kompetenciák
• Önmenedzsment és önirányítási kompetenciák

Összességében egy ilyen program igen erős prevenciós hatással is járna számtalan területen.

Biztosítani kell a megfelelő számú iskolapszichológust, fejlesztő pedagógust, gyermekvédelmi szakembert

Egy rendszerszintű és mély mentálhigiénés program a gyerekeknek és tanároknak nagyban hozzájárul az iskolákban megfigyelhető, lelki problémákra visszavezethető zavarok enyhítésében. Azonban ez egy hosszútávú stratégia és a jelenlegi helyzetet is kezelni kell.

Ma a pedagógustársadalom jelentős része nincs felkészítve ezen problémák szakszerű kezelésére, így elengedhetetlen, hogy mindig legyen kitől segítséget kérni.

Tanárok mentálhigiénéjének ápolását valamint a pedagógusi pályát népszerűvé tevő támogató program

A tanár nemcsak tudást ad, hanem formálja a lelket is. Ahhoz, hogy ezt nap mint nap megtehesse, neki is szüksége van támogatásra, megbecsülésre és lelki feltöltődésre. A kiégés megelőzése nem luxus, hanem alapfeltétel. Rendszeres szupervízióval, közösségi támogatással és valódi társadalmi elismeréssel biztosítható, hogy a tanár ne csak elvégezze a kötelező feladatát, hanem kibontakoztathassa tudását és igazán megélje a hivatását. Legyen büszkeség tanárnak lenni! Legyen státusza annak, aki tanít, ne csak munkája. Mert a tanár az, aki a jövőt építi és a jövő csak akkor erős, ha azok is erősek, akik tanítanak. Cél kell, hogy legyen, hogy a legjobbjaink akarjanak tanárok lenni.

A pedagógusképzés modernizálása, gyakorlatiasabbá tétele valamint a mentálhigiénés képzés fókuszba helyezése

A modern tanárképzés alapja a valóságos iskolai tapasztalat, így már a képzés kezdetén a hallgatók közvetlen betekintést kapnának a tanári munka mindennapjaiba. Először megfigyelőként, segítőként, majd aktív résztvevőként.

A cél, hogy a pedagógus hivatás ne csak elmélet, hanem élő gyakorlat legyen már az első naptól. Fontos, hogy a leghamarabb tisztába kerüljenek a hallgatók azzal, hogy mire vállalkoznak pedagógusként.

A képzés súlypontját a pedagógia, neveléselmélet és mentálhigiéné képezné, hogy csak azok maradhassanak a pályán, akik valóban elhivatottak és szakmailag felkészültek.

Így képezhetünk olyan tanárokat, akik nemcsak tanítanak, hanem valóban nevelnek és jó példát mutatnak a diákoknak.

Pedagógusi továbbképzések fejlesztése

A pedagógusoknak valódi, gyakorlatban is hasznos fejlődési lehetőséget kell biztosítani.

A továbbképzési rendszer célja, hogy minden gyerekekkel foglalkozó szakember számára elérhető, inspiráló és ösztönző legyen. Nem lehet kényszer, inkább egy jól belátható érdeke mindenkinek azáltal, hogy a továbbképzések valódi hasznosságot mutatnak a mindennapi munka során. Könnyítse meg, tegye hatékonyabbá és/vagy magasabb színvonalúvá a nevelést, oktatást!

Fontos, hogy a szakemberek egymásnak is könnyen átadhassák a hasznos tapasztalataikat, jógyakorlatokat, hogy a leghasznosabb újítások, ötletek virálisan terjedhessenek el országszerte.

A modern oktatás kulcsa a folyamatos fejlődés, amiben a tanár fejlődésével a gyerek is jobban fejlődik.

Magyar Pedagógus Adatbank (MPA) megalkotása

A pedagógusok munkáját támogató, államilag fenntartott szakmai adatbank, amely könnyen szerkeszthető, szűrhető, folyamatosan bővülő, ellenőrzött tananyagokat, feladatlapokat, értékelési segédleteket és módszertani segédanyagot kínál minden oktató számára.

Többek között nagy könnyebbséget nyújtana ez az SNI-s gyerekek oktatásával kapcsolatban is, hogy ők is a számukra leginkább támogató feladatokkal fejlődhessenek, továbbá a diákok tudásáról és képességeiről is könnyebben kaphatnának a tanárok pontosabb képet az adatbázis segítségével.

Célja, hogy minden pedagógusnak elérhető, megbízható és folyamatos szakmai támogatást biztosítson az órákra való felkészüléshez, a fejlesztéshez, a számonkéréshez és az értékeléshez.

Az MPA az oktatás mindennapi terheit csökkentené, hogy a tanár a legfontosabb dolgokra fordíthassa energiáit, a gyerekek oktatására és nevelésére.

Tanulásmódszertan rendszerszintű bevezetése

A hatékony tanulás nem velünk született képesség, hanem fejleszthető készség. A tanulásmódszertan rendszerszintű bevezetése azt jelenti, hogy minden diák megtanulja, hogyan tanuljon hatékonyan és nemcsak azt, hogy mit. Az új szemlélet segít abban, hogy a gyerekek tudatosan szervezzék a tanulásukat, felismerjék saját erősségeiket, és megtapasztalják a sikeres tanulás örömét.

Ez a reform nem plusz terhet, hanem könnyebbséget hoz. Kevesebb magolást, több megértést, több élményt. Mert a jövő iskolája nemcsak tudást ad, hanem megtanít tanulni és természetessé teszi a fejlődést egy egész életre.

Állami iskolabusz program elindítása a legszükségesebb helyeken

Minden gyermeknek joga van biztonságosan és időben eljutni az iskolába függetlenül attól, hol él. Az iskolabusz program ezt a jogot teszi elérhetővé. Tehermentesíti a családokat, csökkenti a környezeti terhelést és közösséget épít már az iskola felé vezető úton. Az iskolabusz nem csupán jármű, hanem lehetőség arra, hogy a vidéki gyerekek is egyenlő eséllyel jussanak magas szintű oktatáshoz, hogy a szülők nyugodtak lehessenek és, hogy akár a kisebb települések is vonzóbbá váljanak. Ez a program az élhetőbb jövőbe fektet mert biztonságos, zöld és közösségteremtő megoldás, amely minden család életét könnyebbé teszi.

A szabadszedéses menza kiterjesztése és pályázat kiírása ennek megvalósításához

A menza nem csupán egy étkezési megoldás, hanem a nevelési folyamat része is lehet. A szabadszedéses menza és felkészült pedagógusok segítségével a gyerekek megtanulhatják, hogy minden egyes étkezés egy tudatos döntés is egyben, ami támogathatja, ugyanakkor rombolhatja is egészségüket.

A reform alapja a minőségalapú megközelítés legyen és vonja be a helyi termelőket az ellátási láncba, így segítve a helyi gazdaságot. Ráadásul így a gyerekek is igazi hazai ízekkel találkozhatnak az étkezőasztalnál.

Fontos cél, hogy elegendő időt biztosítsunk az étkezéshez, így a diákok tudatosabban választhatnak a tanórákon tanultak alapján és megismerhetik az étkezési etikettet.

Iskolai eszközbázisok modernizálása, bővítése

Minden iskolának legyen saját, jól felszerelt tanszer- és eszközraktára, amelyből a gyerekek szabadon használhatják a tanuláshoz szükséges felszereléseket.

A meglévő szertárak, raktárak és laborok korszerűsítése biztosítja, hogy a tanulás élményszerű, gyakorlati és inspiráló legyen.

Célja, hogy minden diák modern, jól felszerelt környezetben tanulhasson, jó minőségű eszközökkel dolgozhasson az iskolában és ne jelenthessen problémát a diákok szociális helyzetéből adódó felszerelések eltérő színvonala se.

Óvoda-iskola közti átmeneti időszak létrehozásának, egészen pontosan az egész alsó tagozat átalakításának tervezete, elindítása.

Az óvoda és az iskola nem két világ, hanem egy folyamat részei. A cél, hogy a gyerekek számára az iskolakezdés ne törés, hanem természetes lépés legyen. Sajnos ma ez nem valósul meg, ami sokak számára megpecsételi, hogy az iskola egy kudarcokkal teli út lesz. Ez megengedhetetlen.

Az óvoda és iskola közti átmeneti időszak fokozatosan szoktatja hozzá a gyerekeket az iskolához és a lehető legkisebbre csökkenti a gyerekek közti fejlettségbeli különbségeket azzal, hogy nem életkorhoz, hanem érettséghez igazodik. Ezzel nem csak a gyerekekről, hanem a tanárokról és szülőkről is levesz egy óriási terhet.

Ennek szellemében az egész alsó tagozatot újra kell gondolni és a kompetencia alapú nevelést érdemes előtérbe helyezni.

A kritikai gondolkodás és az AI használatának megtanítása

A mesterséges intelligencia nem ellenség, hanem eszköz, de csak annak, aki tudja, hogyan használja. Az oktatás feladata, hogy a gyerekeket ne csak megismertesse az AI‑jal, hanem megtanítsa őket kritikusan gondolkodni róla. A cél, hogy a diákok felismerjék, mikor segít, mikor torzít, és hogyan lehet vele felelősen együttműködni. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan válhat az AI a tanulás, a kutatás és a kreativitás támogató eszközévé, ugyanis a “mesterséges intelligencia” nem helyettesíti az embert, csupán azt segíti, aki gondolkodik. És a jövő azé lesz, aki tudja, hogyan kérdezzen jól.

Nagyobb fókusz a környezettudatosságon.

A környezettudatosság nem trend, hanem túlélési feltétel. Ha nem tanítjuk meg a gyerekeknek, hogyan éljenek harmóniában a természettel, elveszítjük a jövőt, amit nekik építünk. Az iskolák feladata, hogy már korán kialakítsák a felelős gondolkodást a víz, az energia, az élelmiszer és az élővilág értékéről és megtanítsák ezen értékek felismerését. A helyi adottságokra épülő programok, iskolakertek, vízmegőrzés, hulladékcsökkentés nemcsak tudást adnak, hanem szemléletet formálnak. A környezettudatos gyermekből lesz az a felnőtt, aki nem pusztán él a Földön, hanem vigyáz rá. Mert a természet nem a háttér, hanem az otthonunk és az iskolának ezt kell megtanítania.

A felnőttképzés hatékonyabbá tétele.

Felnőttképzés alatt nem csak azt értjük, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedni szándékozó emberek beiratkoznak egy iskolába, ahol megtanulhatnak valamit, amivel aztán el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Természetesen ez is kiemelten fontos de nem csak nekik, hanem bárki számára elérhetővé kell tenni a folyamatos fejlődés lehetőségét. Nyíljon meg mindenki számára a tanulás és fejlődés kapuja életkortól, helyzettől vagy végzettségtől függetlenül.

Az iskolák infrastruktúrája hasznosítható lehetne nemcsak a tanulók, hanem a helyi közösség számára is képzések, workshopok, nyitott előadások és közös alkotások formájában. Ez azt üzenné, hogy a tudás nem kiváltság, hanem közös erőforrás valamint támogatná az élethosszig tartó tanulást, a gyakorlati készségek elsajátítását és a személyes fejlődést. Mert a jövő társadalma olyan, ahol mindenki tanulhat és bárki taníthat.

Források:

• Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium oldala: https://kormany.hu/kormanyzat/oktatasi-es-gyermekugyi-miniszterium
• Lannert Judit FB oldala: Facebook
• Társadalmi egyeztetés a pedagógusok és oktatók 2026-os további béremeléséről: Társadalmi egyeztetés a pedagógusok és oktatók 2026-os további béremeléséről | Magyarország Kormánya
• Tisza ígéretfigyelő oldala: Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) 1025 ígéretei az Ígéretfigyelőn
• Az alsósokra vonatkozó javaslatcsomag: https://kormany.hu/hirek/legyen-elmeny-a-tanulas-az-oktatasi-es-gyermekugyi-miniszterium-javaslatai-az-also-tagozat-gyermekkozpontu-megujitasara
• Sztrájkjog és autonómia:
• Megszavazták: könnyebb lesz sztrájkolni az iskolákban, ahol mostantól a tantestület is beleszólhat egy csomó mindenbe