Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium értékelése

• Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium szervezetének megalakulása

A TISZA kormány minisztériumainak elnevezést a 2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról törvény állapította meg, köztük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztériumot is. A miniszter: Bóna Szabolcs János kinevezésére 2026. május 12-én került sor, mely május 13-án lépett hatályba, ettől a naptól gyakorolja a miniszteri jogköröket.

• TISZA párt agrárprogramja

A TISZA párt az országgyűlési képviselőválasztást megelőzően elkészítette és nyilvánosságra hozta a választási programját A MŰKÖDŐ ÉS EMBERSÉGES MAGYARORSZÁG ALAPJAI, ezzel két évtizedes rossz hagyománnyal szakított. A FIDESZ „Folytatjuk” politikai programja helyett elérhetővé és olvashatóvá tette a programját, abban a szakpolitikai vállalásait is. A 243 oldalas kiadvány utolsó, 4. fejezete ismerteti a TISZTA ÉS HALADÓ ORSZÁG – FENNTARTHATÓSÁG ÉS JÖVŐÁLLÓSÁG programját, melynek 4.2 alpontja foglalkozik az agrár- és élelmiszeripar értékelésével és teszi meg a vállalásait.

• A kormányprogram agrár és élelmiszeripari vállalásai
• 5%-ra csökkentjük az egészséges élelmiszerek áfáját, hogy a termelők versenyképesebbek legyenek a piacon, és a magyarok könnyebben hozzájuthassanak az egészséges hazai termékekhez.
• A magyar agrárium erőforrás, amelyet akkor használunk felelősen, ha a lehető legtöbb honfitársunk számára biztosít tisztességes megélhetést.
• Kiemelten támogatjuk a családi gazdálkodókat, fiatal gazdákat és a kis- és középvállalatokat.
• Széles körben támogatjuk a rövid ellátási láncok kialakítását, a magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hatékony termelési technológiák elterjedését.
• Visszaállítjuk a növény-, állat- és élelmiszer-egészségügyi szakhatóságok függetlenségét, garantáljuk a magyar hatóságok szemléletváltását, a gazdálkodókat segíteni és szolgálni fogjuk.
• Megvédjük a magyar agrár- és élelmiszeripart az Unión kívüli harmadik országokból beáramló ellenőrizetlen, rossz minőségű terményektől és termékektől.
• Kiállunk a közös uniós agrárpolitika vívmányai mellett, és nem engedjük, hogy 2028-tól kezdődő uniós költségvetési ciklusban csökkenjenek a magyar gazdáknak járó támogatások.
• Felülvizsgáljuk a Földtörvényt, és az állami földek hasznosításakor előnyben részesítjük a tényleges gazdálkodást folytató fiatalokat és családokat.
• Az első 100 nap a jogszabályok tükrében
• Törvényalkotás

Az első 100 napban a törvénykezés területén a minisztériumhoz köthető a Nemzeti Agrárkamaráról szóló törvény elfogadása, melynek célja a Kamara politikamentes, szakmai alapon történő működésének a megteremtése. 2026. augusztus 11. napján a törvényt a Parlament elfogadta, a köztársasági elnök aláírására vár.

A 2026. évi őszi ülésszakra meghirdetett törvényalkotási programban az erdőtörvény, a Nemzeti Földalapról szóló, valamint az élelmiszerláncról szóló törvény módosítása várható az agrárminiszter önálló előterjesztésében. Társelőadóként a halgazdálkodási- és az állatvédelmi törvény szerepel. Fontos kiemelni, hogy az élelmiszerlánc törvény kivételével mindegyik törvénymódosítás több éve lejárt határidejű Alkotmánybírósági döntésnek történő megfelelés miatt kerül sor.

• Kormányrendeletek
• Politikai csatát váltott ki a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnését követő joghézag, melyben az ukrán termények és termékek behozatali tilalma megszűnt. Erre adott választ a kormány, mely rendeleti úton szabályozza az Ukrajnából származó termékek fuvarozását, egyúttal megtiltja a Magyarországi lerakást, azaz a behozatalt.
• Miniszteri rendeletek
• A tavalyi évben kitört RSZKF járvány következményeként a juh- és sertéstartók is jelentős veszteségeket szenvedtek azzal, hogy a fogékony állatfajokat mozgatását és értékesítését a hatóság megtiltotta, így egyes termelőknél pl. túltartásból jelentős kár keletkezett melynek kompenzálására jelent meg a miniszteri rendelet.

Az intézkedés jó és beleillik „az előző kormány hibáinak megoldása”, mint narratívába is. Ellenben a keretösszeg nagysága: 724.950 EUR, cc. 260 millió forint igen kis mértékű kártalanítást eredményezhet az érintett gazdálkodói körben.

• A hazai cukorrépa-termesztés fenntartása és ösztönzése céljából jelent meg a soron következő miniszteri rendelet. A hazai cukorrépa-termelésre használt területek nagysága évek óta folyamatosan csökken, amely magában hordozza annak kockázatát, hogy beavatkozás hiányában a hazai cukorrépa-termesztés, illetve -feldolgozás megszűnéséhez vezethet. A minisztérium megfogalmazása szerint a cukor ágazat fennmaradása érdekében különösen felértékelődik a rendelet. A mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás keretösszege 100 millió forint, a rendelet értelmében hektáronként 60.000 forint, ami annyit jelent, hogy összesen 1.667 hektár támogatható. Ez a 2025. évben betakarított 11.000 hektár terület töredéke.

Kétségtelen tény, hogy a cukorrépa termesztés területe a 2000-es években meghaladta a 60.000 hektárt, míg 2025-ben már csak 11.000 hektár volt, ezért célszerűnek tűnik, hogy a kormány támogatja a termelőket a további csökkenés vagy megszűnés elkerülése érdekében. Azonban a támogatás a „de minimis” terhére elszámolandó, a keretösszege jelképes, a termesztés helyzetét nem ez a támogatás fogja megoldani. Tekintettel arra, hogy a növény rendkívül vízigényes, a versenyképes termesztése mindenképp felülvizsgálatra szorul a klímaváltozás tükrében is.

• A harmadik miniszteri rendelet technikai jellegű, az erdő művelési ágú területek földminősítésének megszűnése miatt új mintatereket kell kijelölni 2026. december 31-ig. Összhangot teremt az új ingatlan-nyilvántartási szabályokkal.

Az intézkedés szükségszerű, biztosítja az egyes jogszabályok harmonizálását.

• A negyedik miniszteri rendelet egységesíti a KAP támogatások végrehajtási szabályait, csökkenti az adminisztratív terheket, javítja a Magyar Államkincstár és a kedvezményezettek közötti ügyintézés hatékonyságát, segíti az uniós források szabályszerű felhasználását.

Minden olyan intézkedést, amely csökkenti az adminisztratív terheket, egyszerűsíti a folyamatokat, de az átláthatóságot javítja, kedvezőnek kell értékelni.

• A mezőgazdasági termelőket 2025. évben érintő aszály által okozott gazdasági veszteségek ellentételezéséről szól az ötödik miniszteri rendelet. Keretösszege 10,8 millió euró, ami mai árfolyamon 4,3 milliárd forintnak felel meg és a forrása nem hazai költségvetésből származik, hanem az EU mezőgazdasági válságalapját terheli.

Az intézkedés a tavalyi évben (2025) elszenvedett aszálykár kompenzálására született EU forrásból azon termelők részére, akiknél a hozam elmaradása meghaladja a 30 %-ot akként, hogy az utolsó öt évet kell figyelembe venni úgy, hogy a legjobb és legrosszabb évek hozamát ki kell venni az átlagból.

• A tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról szól a hatodik, technikai jellegű miniszteri rendelet. Legfőbb célja, hogy a rendkívüli tejpiaci helyzetben a tejtermelő gazdaságok az MFB Agrár Forgóeszköz-, a tejfeldolgozó üzemek az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram keretén belül a fennálló hiteleikre kamattámogatást tudjanak igényelni.

Az intézkedés jó, de nagyon kevés. A rendelet alapján a termelők és a feldolgozók a „de minimis” keretük erejéig (3 év halmozott összege = 50.000 EUR) támogatást vehetnek igénybe: a termelők tehenenként legfeljebb egymillió forint hitelösszegig 100%-os kamattámogatást kaphatnak, míg a tejfeldolgozó vállalkozások: a hitel kamata tekintetében 70%-os mértékű kamattámogatásra jogosultak.

• A hetedik miniszteri rendelet a borágazatban elvégzett innovációs beruházásokra igényelhető támogatás, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap. Támogatás mértéke minimum 20, maximum 250 millió forint. Keretösszeget nem határoz meg a jogszabály.

Ki kell emelni, hogy az intézkedés nem a termelést és a kapacitásbővítést, hanem az innovációt és a versenyképesség javítását hivatott támogatni.

• A szőlőtermesztéshez kapcsolódó jelentős növényegészségügyi probléma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség terjedése. Ennek átfogó kezelése érdekében jelent meg a nyolcadik miniszteri rendelet, mely több jogszabályt módosít. Erősíti a hatósági fellépést; pontosítja a fertőzött ültetvények felderítésének és felszámolásának szabályait; módosítja a káresemények bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket és kedvezőbbé teszi a kártalanítás feltételeit a fertőzött ültetvények tulajdonosai számára.
• A kilencedik miniszteri rendelet az élelmiszerkönyv ecetről szóló előírását módosítja.
• A tizedik pedig a gyümölcs szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló EU Bizottsági végrehajtási határozat miatti jogszabályváltozást eredményez.
• A növényfajták állami elismeréséről szóló rendeletet módosítja a tizenegyedik miniszteri rendelet, mely az uniós szabályozás jogharmonizációja miatt született.
• A szőlő- és gyümölcs ültetvényekben 2026. évben elszenvedett tavaszi fagy- és jégkárok kompenzálására született a tizenkettedik rendelet, mely a károsultak részére a kárenyhítési alapból előleg kifizetését teszi lehetővé.
• Uniós jogalkotás

Nyilvánosságra került az NGT (New Genomic Techniques) magyarul: Új Génkezelési Technikák alkalmazásának és felhasználásának szabályozására vonatkozó Európai Uniós döntéshozatal, mely a TISZA kormány regnálása alatt került elfogadásra. Időrendi sorrendje: 2025. december 3-án az Európai Bizottság politikai döntést hozott az NGT támogatására vonatkozóan és előterjesztette társdöntéshozatalra, melyet 2026. április 21-én az Európai Tanács, majd 2026. június 17-én az Európai Parlament is elfogadott.

A nyilvánosságban a téma szinte teljes egészében összemosódik a GMO-val. Rövid ideig uralta a közbeszédet, de annak sem társadalmi megítélése, sem politikai következménye nem lett. Egyéb belpolitikai események elsodorták a figyelmet a téma jelentőségéről. Itt szeretnénk kifejteni röviden, közérthetően a véleményünket a témával kapcsolatban, amely természetesen további belső viták, egyeztetések tárgya lesz. Az új uniós szabályozás a génkezelési eljárásokat két csoportra bontja:

• NGT-1: Kizárólag a saját genetikai állományának szerkesztése révén előállított növény, ami annyit jelent, hogy az új növény természetes nemesítés útján is előállítható genetikai kombinációt tartalmaz. Laboratóriumban akként szerkeszteni egy növény genetikai állományát, hogy bizonyos géneket áthelyezünk, bizonyos génszakaszokat leállítunk vagy leválasztunk annak érdekében, hogy az elvárt tulajdonságot elérjük, óriási ismeretet és tudást feltételez. Ezzel lényegesen le tudjuk rövidíteni a nemesítés időtartamát pl. aszálytűrő képesség, terméshozam, ellenállóképesség, stb. Olyan genetikai beavatkozás, ami a klasszikus nemesítési eljárások esetén évtizedek alatt tudott megvalósulni, az ennek a tudásnak a birtokában akár néhány év alatt megvalósulhat. Tehát a hagyományos fajtákkal egyenértékűnek tekintett növényekről kell beszélni.

Az új szabályozás szerint a nemzeti hatóságok ellenőrzik a státuszukat, utódnövényeiket azonban nem kell ezt követően ismét ellenőrizni. Az NGT-1 növényeket és a belőlük származó termékeket nem kell címkézni, kivéve a vetőmagokat és egyéb szaporítóanyagokat, ami lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy – amennyiben kívánják – az új génkezelési technikák útján nyert növényektől mentes ellátási láncot tartsanak fenn. Bizonyos tulajdonságok – köztük a gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia és az ismert rovarölő anyagok előállítása – ki vannak zárva e kategóriából.

• NGT-2: A klasszikus GMO (Genetically Modified Organism) vagyis genetikailag módosított szervezet, összetettebb géntechnológiai módosításokkal létrehozott növények. Az eljárás során nem csak a növény saját genetikai állományát szerkesztik, hanem idegen genetikai állománnyal egészítik ki, cserélik le a növény eredeti genetikai állományát. Ezekre továbbra is a GMO-ra vonatkozó uniós jogszabályok vonatkoznak, ideértve az engedélyezést, a nyomonkövethetőséget és a kötelező címkézést. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy területükön megtiltják NGT-2 növények termesztését.
• Jogalkotáson kívüli események
• JÉGER rendszer felülvizsgálata: 2026. május 29-én került ki a nyilvánosság elé a Nemzeti Agrárkamara által üzemeltetett jégkárelhárító rendszer (JÉGER) felülvizsgálatáról szóló első híradások. Július 24-én bejelenti a miniszter a reprezentatív felmérést a gazdák körében, majd július 30-án bejelenti a rendszer leállítását azokban a megyékben, ahol a gazdák a működés ellen szavaztak. Ahol a fenntartást kérték, ott a talajgenerátorok indítását a jégveszély 80%-os szintjére emelik. Továbbá a miniszter bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a JÉGER rendszer tudományos felülvizsgálatára.

Az intézkedés kizárólag a NAK által üzemeltetett eszközökre vonatkozik, mely – becslések szerint – az üzemeltetett berendezések számának a fele. Az intézkedés nem vonatkozik a magánüzemeltetésben lévő eszközökre, mely gyárak, napelemparkok, egyéb objektumok védelmét látja el. Javaslatom szerint komplex vizsgálatra van szükség, mely az időjárás befolyásolása, környezetvédelmi, egészségügyi kérdések megválaszolása mellett, egységes, átlátható szabályozás kialakítására fog javaslatot tenni, az eszközök üzemeltetését engedélyhez kell kötni. Amennyiben a vizsgálat bármely része negatív eredménnyel zárul, a rendszert be kell tiltani.

• Vendégmunkások: szeptember 1-ig vállalja a kormány, hogy felülvizsgálja a vendégmunkásokkal kapcsolatos helyzetet. Ki kell emelni, hogy az agráriumban jelentős számú, megközelítőleg 40.000 harmadik országbeli vendégmunkás dolgozik.
• Közvetlen támogatások kifizetésének előrehozatala. „Szuperelőleg” címen harangozta be a miniszterelnök a kormány döntését, melynek értelmében az arra jogosultak részére nem októberben, hanem már augusztus 15-től elindul a támogatások kifizetése.

A gazdálkodók részére többletforrást nem jelent, de a likviditás fenntartásában és az őszi időszakra való felkészülésben nagy segítséget nyújt.

Újabb könnyítés segíti a silókukorica betakarítását. A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel újabb könnyítést vezet be a gazdálkodók számára. A silókukorica esetében is lehetőség nyílik a levágást követő utólagos kárbejelentés megtételére. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítás előkészítése megkezdődött.

• Változik az állami földek átmeneti hasznosításának rendje. A minisztérium megújította a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek megbízási szerződéssel történő átmeneti hasznosításának rendjét. Előnyben részesülnek az állattartók, a fiatal gazdák és a „Vizet a tájba” program résztvevői.
• Összegzés

Agrárszempontokat figyelembe véve az újonnan alakult TISZA kormány rosszabb helyzetben nem vehette volna át a kormányzást. A tavalyi évben kezdődött óriási tej- és sertéspiaci válság, a tavaszi fagykárok, majd a pusztító aszály jégkárral fűszerezve, az újonnan fellobbanó járványok (madárinfluenza, afrikai sertéspestis, néhány napja anthrax sertésállományban) igencsak nehezített pályát jelent az agrárkormányzat részére.

A Kormány az első 100 napra külön programot nem hirdetett, így az első 100 napban lezajlott eseményeket tudjuk értékelni, összevetve a kormányprogramban tett vállalásokkal.

A TISZA Programról meg kell jegyezni, hogy annak utolsó, 4. fejezete – közte az agrárprogrammal – rögtön 4 minisztérium (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős-, Élő Környezetért Felelős-, Tudományos és Technológiai- valamint, Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium) felállítását eredményezte. Kérdésként vetődik fel, hogy szükség van-e a feladatok ilyen mértékű szétválasztására? Hogyan lehet értelmezni pl. a vidékfejlesztést az agrárium nélkül úgy, hogy a vidék és a beépítetlen környezet legnagyobb használója maga az agrárium. Mi az indoka annak, hogy a törvényalkotási tervben az élő környezetért felelős miniszter előterjesztésében szerepel az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos törvény módosítása? A minisztériumok munkájának az összehangolását és annak eredményeit a későbbiekben lehet értékelni.

Az agrárprogrammal kapcsolatban a három legnagyobb hiányérzetünket szeretnénk kifejezni: (i) a klímaváltozás hatására adott válaszok; (ii) a támogatás-vezérelt agrárpolitikáról a piac-vezérelt agrárpolitikára történő átállás, a versenyképesség javítása mindenek felett; (iii) tudásalapú agrártársadalom építése, az agrár közép- és felsőoktatás felülvizsgálata, reformja.

Az agrárprogramban tett vállalások esetén sikerült már néhány eredményt elérni. A családi gazdálkodók, fiatal gazdák támogatása már az előző kormánynak is hangzatos programja volt, mely az új kormánynak is kiemelt vállalása és az állami földek átmeneti hasznosításáról szóló új szerződésben – ugyanúgy, mint az előző kormány ideje alatt – megjelenik. Az ukrán termények és termékek behozatali tilalma részben szolgálja a magyar agrár- és élelmiszeripar megvédését az Unión kívüli harmadik országokból beáramló ellenőrizetlen, rossz minőségű terményektől és termékektől. Nagyon komoly adminisztrációs és hatósági felkészülést igényel ezen agrártermékek – piacra kerülést megelőző – eredetének ellenőrzése, tekintettel arra, hogy ezek a termékek kerülő úton, gyakran uniós országból érkeznek a hazai piacra.

Az egyéb vállalások tekintetében kézzel fogható előrelépés nem történt, nyilván zajlik a műhelymunka, kíváncsian várjuk a fejleményeket. E vonatkozásban ki kell emelni a program első és sokat hangsúlyozott pontját: az egészséges élelmiszerek áfájának 5%-ra csökkentése. Ez a vállalás az első 100 napban elmaradt és a miniszter egy podcastban tett nyilatkozata alapján áthúzódik a 2027. évre. A késlekedést azzal indokolta, hogy a döntést részletesen meg kell vizsgálni és elő kell készíteni annak érdekében, hogy az áfa csökkentését ne vigye el a kereskedelem, érezhető legyen a fogyasztók számára. Véleményem szerint a programpont elnevezése is hibás, a kommunikációja veszélyeket rejt magában, ugyanis kizárólag az egészséges élelmiszerekről beszél. Joggal tehetjük fel a kérdést: az az élelmiszer, aminek nem csökkentik az áfáját, az egészségtelen?

Ugyan nem volt a TISZA agrárprogram írott része, de az első 100 nap egyik fő narratívája a Nemzeti Agrárkamara átalakítása lett. Kétségtelen tény, hogy a FIDESZ kormány átpolitizálta a kamarát, a MAGOSZ játéktere lett, a tisztségviselők választása és a döntések meghozatala nem szakmai alapon, hanem politikai lojalitás alapján születtek. Nehezen tudom elképzelni, hogy a majdani kamarai vezetés nem szimpatizáns lesz, hisz az agrárkormányzat elemi érdeke egy élő kapocs kialakítása a termelői társadalommal, melyhez a legkézenfekvőbb eszköz az újradefiniált kamara bekebelezése tűnik.

Az első 100 nap a „tűzoltásról” szólt. Szinte minden ágazati szereplő (sertés, juh, tejtermelő, tejfeldolgozó, cukorrépa-, szőlő-, gyümölcstermesztő stb.) kapott egy kis támogatást, zömmel az elszenvedett károk kompenzálása érdekében, melyet hangzatosan lehet kommunikálni.

Ennek a dokumentumnak nem feladata egy új agrárstratégia bemutatása, de mihamarabb komoly döntésekre és változtatásokra lesz szükség. Az új kihívásoknak csak egy kormányokon átívelő, össztársadalmi elfogadottságot élvező agrárpolitika képes megfelelni. A TISZA agrárprogramja nem az.