A Pénzügyminisztérium (“PM”) első száz napja

Mit vállalat a minisztérium? (A kormány megalakulása óta.) / Mit történt az első 100 napban?

Május 12. - bizottsági meghallgatás - „Nem egyszerűen korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának” – Kármán András, kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, tiszta profilú pénzügyminisztérium jön létre, teljes gazdasági irányváltásra van szükség, aminek három fontos része lesz: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a jelenleginél kiszámíthatóbb szabályozási környezet és egy kiszámítható makrogazdasági pálya, ami lehetővé teszi majd az euró bevezetését, az új modell a következő pillérekre fog épülni:

• termelékenység növelése,
• képzett munkaerő,
• nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív kis- és középvállalkozások.

Az államnak többet kell a mostaninál humánerőforrásra fordítania, oktatásra, képzésre, egészségügyre. Ezek nélkül nincs felzárkózás. Viszont ezeknek a hatásai csak évek múlva fognak jelentkezni, addig is szükség van a kiszámítható gazdasági környezetre.

Vissza kell szerezni a piaci szereplők bizalmát, a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá kell tenni. Olyan üzleti klímát szeretnének megteremteni, ami vállalkozás- és befektetőbarát, valamint kiszámítható. Ennek négy alapja van:

• jogbiztonság,
• kiszámítható szabályozási környezet, visszamenőleges jogalkotás tilalma
• és elegendő felkészülési idő a szabályok változására.

A tisztességes verseny visszaállítása kulcsfontosságú, a rendszerszintű korrupciót vissza kell szorítani, mivel részben ez az államháztartási hiány okozója és torzítja a piacot. Emellett megtisztítják a közbeszerzéseket.

További fontos ígéretek:

• a 2027-es költségvetést ősszel fogják benyújtani, október végén,
• növelni fogják a költségvetés átláthatóságát, a kiadások szerkezete szerint fogják strukturálni az adatokat.
• csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit,
• visszavezetik a katát, a vállalati adózásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik egyes szereplőket előnyhöz juttatnak,
• idővel megszüntetik a különadókat és az indokolatlan kedvezményeket.

Május 20. - Kármán András felmenti a NAV rendészeti elnökhelyettesi posztjáról dr. Demeter Tamás pénzügyőr altábornagyot. A NAV ügyrendje szerint feladatkörét a felmentés időpontjától átveszi a hivatal Bűnügyi Főigazgatóságának főigazgatója, dr. Domokos Ferenc dandártábornok.

Június 11. - jelenlegi feltételek mellett szeptember 30-ig marad érvényben a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop

Július 8. - Június végéig, tehát fél év alatt az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt: ez az éves hiánycél 80,2 százaléka, derül ki a PM által közzétett gyorsjelentésből. A központi alrendszeren belül:

• a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt,
• az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

Július 8. - Elkészítette a leltárt a megörökölt idei költségvetésről a Pénzügyminisztérium. Átszámolva a költségvetést, a minisztériumban arra jutottak, hogy változtatás nélkül az idei évre a GDP 7,5 százalékát tenné ki a költségvetés hiánya, ami nagyon messze van attól a 3,7 százaléktól, amivel még Nagy Márton vezetésével megtervezték a 2026-os költségvetést.

Július 22. - 2542,2 milliárd forinttal nőtt Magyarország központi költségvetésének adóssága az idei első félévben. Az adósságállományt az új hitelek felvétele növelte, a forint árfolyamának erősödése azonban jelentősen csökkentette.

Július 23. - Szeptember 1-től a Tisza eltörli a vényköteles gyógyszerek ÁFA kötelezettségét, a lépés nagy segítség a rászorulóknak azonban kb. 2 milliárd Ft-os lyukat üt csak idén a költségvetésen.

Augusztus 10. - Július végéig, tehát hét hónap alatt az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt: ez a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 67,7 százalékának felel meg, a PM gyorsjelentése alapján. Április végén ez az arány még 91 százalék volt. A központi alrendszeren belül:

• a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt;
• az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet;
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

Mivel értünk egyet és mivel nem?

Az új PM alapvetéseivel és eddigi lépéseivel alapvetően egyetértünk, bár a fenti leírásból hiányzik, de a Kármán András vezette PM is aktívan részt vett az uniós források hazahozatalában és különböző adótörvény módosítások bemutatásával segítették elő a források hazahozatalát. A 2RK véleménye szerint azonban ilyen ingoványos államháztartás mellett nem szabadna olyan adókedvezmények bevezetésébe kezdeni, mint a vényköteles gyógyszerek ÁFÁ-jának eltörlése, bár fontos lépés, de ezt egy nagyobb csomag keretében, a pénzügyek rendezése után lett volna ildomos végrehajtani. Továbbá hiányoljuk azon előkészítő munkák bemutatását, amik a magyar adórendszer oly módon történő átalakítására hivatottak, hogy az egy fenntartható pénzügyi pályára álljon.

Mit javasol a 2RK?

A magyar gazdaság és az állami bevételek teljeskörű átalakítására van szükség. A magyar költségvetés rendkívüli mértékben függ az ÁFA-tól: amíg a bérek és általában a gazdaság növekszik, addig az ÁFA-bevételek is nőnek, mivel nő a fogyasztás. Azonban ha a bérek és a gazdaság stagnál, a lakosság természetes ösztöne a fogyasztás visszafogása, ami az ÁFA-bevételek jelentős visszaeséséhez vezet, ami hatalmas lyukat tud ütni a költségvetésen, ahogy az utóbbi években ez meg is történt. Ezért a Második Reformkor az Európai Unióban rekorder ÁFA kulcsunk lassú, négy év alatti, 27%-ról 25%-ra csökkentését és a kedvezményes ÁFA kulcsú termékkörök egyesítését és kibővítését javasoljuk egy 5%-os kulcs alá. Javaslatunk szerint a kedvezményes, 5%-os kulcs alá tartoznának többek között a gyógyszerek, orvosláshoz felhasznált anyagok, gyógyászati segédeszközök, higiéniai termékek, nyomtatott termékek, húsok és húskészítmények, tojás, tej és tejtermékek, halak, zöldségek, gyümölcsök, pékáruk, távhő-, áram-, gáz és vízszolgáltatás, internet.

A jelenlegi személyi jövedelemadórendszer egy egykulcsos, 15%-os rendszer – bár a rengeteg különböző kedvezmény miatt az adóalany effektív adóterhe jelentősen alacsonyabb lehet 15%-nál, egyes esetekben akár 0% is lehet. A Második Reformkor Párt szerint ez egy fenntartatlan, egyenlőtlen és igazságtalan rendszer. A 2RK egy háromkulcsos (11,5%; 13,5% és 22,5%-os) progresszív személyi jövedelemadórendszert a vezetne be, amely marginális jövedelmi sávok mentén lenne érvényes. A jövedelmi sávok javaslatunk szerint a mindenkori bruttó mediánbér másfélszeresénél és háromszorosánál húzódnának. A marginális szó itt kulcsfontosságú: azt jelenti, hogy az adófizető bruttó havi jövedelmének csak azon része adózna magasabb kulccsal, ami a sávhatár felett van.

Tehát ha pl. 10.000 forinttal keresek többet, mint a legalacsonyabb kulcshoz tartozó sáv, akkor a jövedelmem zöme a legalacsonyabb kulccsal adózik, és csak a sáv fölötti 10.000 forintra kell a valamivel magasabb adókulcsot fizetni. Mindemellett a személyi jövedelemadó kedvezmények rendszerét is jelentősen átalakítanánk.

A társasági és osztalékadó, vagyis a TAO is jelentős átalakításra szorul. Javaslatunk szerint a hazai vállalatoknak, mind a mikro-, kis és középvállalkozásoknak, mind a nagyvállalatoknak nagyobb részt kell viselniük az állam finanszírozásában az eddigiekhez képest. A teherviselésnek azonban nem ugyanakkorának kell lennie: a nagyvállalatok többet kell a közösbe adjanak. A KKV. tv. szerinti meghatározás alapján egy progresszív TAO-t vezetnénk be, az adókulcsot a KKV-k esetében 11,5%- ban, míg a nagyvállalatok esetében 13,5%-ban határoznánk meg, és a TAO-kedvezmények rendszerét is teljesen átdolgoznánk.