A TISZA-kormány igazságügyi vállalásai és azok megvalósulása

2026. augusztus 3.

1. Kiindulópont

A TISZA-kormány igazságügyi minisztere 2026. május 13-tól Dr. Görög Márta, jogászprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának korábbi dékánja. Kinevezését megelőző, 2026. május 12-i parlamenti bizottsági meghallgatásán részletesen ismertette az igazságügyi tárca előtt álló feladatokat.

Programjának három meghatározó pillére:

• a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása;
• az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének megerősítése;
• korrupcióellenes fordulat, valamint a demokratikus intézményekbe és a közhatalom gyakorlásába vetett közbizalom helyreállítása.

Emellett külön vállalásként jelent meg a jogalkotás szakmai színvonalának és átláthatóságának helyreállítása, valamint annak biztosítása, hogy a jogszabályokat érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg.

Forrás: 24.hu – Görög Márta igazságügyi miniszteri jelöléséről

2. Az igazságügyi miniszter legfontosabb konkrét vállalásai

A május 12-i bizottsági meghallgatáson Görög Márta több, konkrét intézkedésre vonatkozó vállalást tett. Ezek közül a legfontosabbak:

• a bíróságok és az ügyészség intézményi függetlenségének megerősítése;
• a bírák és igazságügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása;
• az igazságügyi eljárások egyszerűsítése és gyorsítása;
• a túlzott mértékű eljárási és egyéb díjtételek felülvizsgálata;
• a sarkalatos törvények rendszerének felülvizsgálata;
• a jogászi hivatásrendek működésének áttekintése;
• a választási rendszer módosítása, tisztességesebb és arányosabb rendszer kialakítása;
• a bírósági végrehajtási rendszer átalakítása és nonprofit jellegűvé tétele;
• a felszámolási rendszer átalakítása;
• a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körének szűkítése és a díjak korlátozása;
• a devizahitelesek helyzetének rendezése;
• Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez;
• az alkotmányos intézményrendszer felülvizsgálata és egy új alkotmány előkészítése;
• a korrupcióval szembeni „zéró tolerancia” érvényesítése.

Forrás: Világgazdaság – bizottsági meghallgatás és vállalások

3. Mi valósult meg eddig?

I. Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez

STÁTUSZ: LÉNYEGÉBEN TELJESÍTETT

A kormány 2026 májusában hivatalosan kezdeményezte Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Június 5-én Görög Márta Laura Codruţa Kövesi európai főügyésszel tárgyalt a csatlakozás gyakorlati feltételeiről.

Az Európai Bizottság 2026. július 10-én hivatalosan jóváhagyta Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben. A Bizottság erről szóló (EU) 2026/1701 határozata 2026. augusztus 2-án lépett hatályba. Magyarország ezzel az Európai Ügyészség 25. részt vevő tagállamává vált.

Értékelés: A politikai és jogi döntés megszületett, ezért a vállalás érdemben teljesítettnek tekinthető. A szervezet magyarországi teljes operatív működéséhez ugyanakkor még szükséges az európai ügyész és az európai delegált ügyészek kijelölése, valamint a szükséges intézményi háttér kialakítása.

Forrás: 24.hu – előkészületek az Európai Ügyészséghez

Forrás: Európai Bizottság magyarországi képviselete – csatlakozás

Forrás: Kormány.hu – Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez

II. Az alkotmányos rendszer és a fékek és ellensúlyok megerősítése

STÁTUSZ: RÉSZBEN TELJESÍTETT, JELENTŐS INTÉZKEDÉS TÖRTÉNT

A vállalás egyik legfontosabb végrehajtási lépése Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása, amelyet az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadott el, és július 18-án hirdettek ki.

A módosítás többek között átalakította az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatására vonatkozó szabályokat; visszaállította a 70 éves korhatárt; kilencéves alkotmánybírói mandátumot határozott meg; az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását ismét a testület tagjaira bízta; megerősítette a bírói önigazgatás szerepét; újraszabályozta az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztását; a bíráknak szerepet biztosított az OBH elnökének és a Kúria elnökének jelölésében; valamint lehetőséget teremtett az OBH elnökének és a Kúria elnökének bírói kezdeményezésre történő visszahívására.

Az Alaptörvény módosítása ezen túlmenően kifejezetten kimondja, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően új Alkotmány megalkotására törekszik.

Értékelés: A vállalás megvalósítása megkezdődött, és jelentős közjogi változások történtek, ugyanakkor az új alkotmány megalkotása még nem történt meg. Ezért a vállalás részben teljesítettnek minősíthető.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása

III. A bíróságok függetlenségének megerősítése

STÁTUSZ: RÉSZBEN TELJESÍTETT

A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás kifejezetten érintette a bírósági igazgatást.

Az új szabályozás szerint az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását, az OBH elnökének kiválasztásában pedig közvetlen szerepet kap a bírói kar. Hasonlóan átalakult a Kúria elnökének kiválasztási mechanizmusa.

Ez közvetlenül kapcsolódik Görög Márta azon vállalásához, hogy a bírósági igazgatásban növelni kell a bírói önigazgatás szerepét és csökkenteni a politikai befolyás lehetőségét.

Ugyanakkor a bírák és bírósági dolgozók munkakörülményeinek, finanszírozásának, túlterheltségének és bérezésének átfogó rendezése 2026. augusztus 3-ig nem tekinthető teljesített vállalásnak.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – Alaptörvény XVII. módosítása

IV. Korrupcióellenes intézményrendszer és vagyonvisszaszerzés

STÁTUSZ: RÉSZBEN TELJESÍTETT

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos alapját.

A Hivatal feladata a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának elősegítése; közvagyon visszaszerzése; meghatározott ügyekben nyomozással összefüggő jogosultságok gyakorlása; közvádlói feladatok ellátása; valamint a közvagyon védelme.

Emellett a kormány átalakította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetési rendszerét. A korábbi elnököt felmentették, majd az új vezetőt nyílt pályázaton választották ki.

Értékelés: A korrupcióellenes intézményrendszer átalakítása érdemben megkezdődött, azonban annak tényleges eredményessége – különösen a vagyonvisszaszerzés és büntetőjogi felelősségre vonás területén – ilyen rövid idő után még nem értékelhető.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – Alaptörvény XVII. módosítása

Forrás: Kormány.hu – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megújítása

V. A sarkalatos törvények rendszerének felülvizsgálata

STÁTUSZ: RÉSZBEN TELJESÍTETT

A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás több olyan rendelkezést is megszüntetett vagy módosított, amely korábban egyes kérdések rendezését kétharmados, sarkalatos törvényhez kötötte.

Értékelés: A vállalás végrehajtása megkezdődött, de a sarkalatos törvények teljes rendszerének átfogó felülvizsgálata még nem zárult le.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – Alaptörvény XVII. módosítása

VI. A választási rendszer átalakítása

STÁTUSZ: RÉSZBEN MEGKEZDETT

Görög Márta bizottsági meghallgatásán kifejezetten vállalta a választási rendszer felülvizsgálatát, egy tisztességesebb és arányosabb rendszer kialakításának céljával.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása már érinti a választójogot, és többek között korlátozza az országgyűlési képviselőként eltölthető időt: az nem választható újra, aki legalább tizenkét évig vagy legalább három ciklusban képviselő volt.

Ez azonban nem jelenti még az országgyűlési választási rendszer átfogó reformját.

Értékelés: A vállalás végrehajtása megkezdődött, de az arányosságot, választókerületeket, listás rendszert és egyéb választási szabályokat érintő átfogó reform egyelőre nem tekinthető teljesítettnek.

Forrás: Világgazdaság – vállalások

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – Alaptörvény XVII. módosítása

VII. Devizahiteles ügyek rendezése

STÁTUSZ: RÉSZBEN TELJESÍTETT / ÁTMENETI INTÉZKEDÉS

A miniszter vállalta, hogy széles körű egyeztetés indul a bankokkal, a bíróságokkal és a devizahitelesek képviselőivel, majd jogalkotási rendezés következik.

2026 júniusában a kormány és az Országgyűlés már átmeneti intézkedéseket hozott: egyes devizahiteles perek és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárások felfüggesztésére került sor az új szabályozás kialakításáig.

Értékelés: A probléma végleges jogi rendezése még nem történt meg, de a korábbi végrehajtások folytatását korlátozó, az adósok helyzetét átmenetileg stabilizáló intézkedések megszülettek.

Forrás: HVG – bizottsági meghallgatás

4. Mely vállalások nem tekinthetők még teljesítettnek?

A végrehajtási rendszer nonprofit átalakítása

STÁTUSZ: FOLYAMATBAN

A kormány májusban döntött arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium dolgozza ki egy szigorúbb állami kontroll alatt működő, nonprofit végrehajtási rendszer modelljét. 2026. augusztus 3-ig azonban a vállalás szerinti új rendszer teljes körű működésbe lépéséről nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alapján azt teljesítettnek lehetne tekinteni.

A felszámolási rendszer átalakítása

STÁTUSZ: ELŐKÉSZÍTÉS ALATT

A miniszter a felszámolási rendszer átláthatóságának és ellenőrizhetőségének megerősítését is vállalta. A reform előkészítése megkezdődött, de átfogó, működő új rendszer még nem állt fel.

A közjegyzői rendszer átalakítása

STÁTUSZ: ELŐKÉSZÍTÉS ALATT

A vállalások között szerepelt a kötelezően közjegyző előtt intézendő ügyek számának csökkentése, a díjak felső korlátjának megállapítása, valamint a közjegyzői létszámkorlát és feladatrendszer felülvizsgálata. 2026. augusztus 3-ig ezek átfogó végrehajtása még nem tekinthető lezártnak.

Az igazságügyi eljárások gyorsítása és a díjak csökkentése

STÁTUSZ: MÉG NEM TELJESÍTETT

A bírósági eljárások egyszerűsítésére, időtartamának csökkentésére és a túlzott illetékek, illetve eljárási díjak felülvizsgálatára vonatkozó vállalások esetében 2026. augusztus elejéig nem történt olyan teljes körű reform, amely alapján ezek teljesítettnek minősíthetők lennének.

A jogalkotás szakmai minőségének és társadalmi egyeztetésének helyreállítása

STÁTUSZ: FOLYAMATBAN, HOSSZÚ TÁVON ÉRTÉKELHETŐ

Ez részben módszertani és kormányzati működésre vonatkozó vállalás. A TISZA-kormány deklarált célja, hogy a jogszabály-előkészítés során visszaállítsa a szakmai és társadalmi konzultáció jelentőségét, ugyanakkor ennek teljesülése nem egyetlen jogszabállyal mérhető. Különös jelentőségű, hogy maga az Alaptörvény tizenhetedik módosítása is kifejezetten széles körű társadalmi és szakmai egyeztetéshez köti az új Alkotmány megalkotását.

5. Összesített értékelés

6. Rövid következtetés

A TISZA-kormány hivatalba lépése óta eltelt kevesebb mint három hónap alapján az igazságügyi tárca vállalásainak jelentős része természeténél fogva még nem lehet lezárt.

Ugyanakkor néhány, politikailag és közjogilag jelentős vállalás esetében már konkrét eredmény született. Ezek közül kiemelkedik Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozása, valamint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, amely több ponton átalakította az Alkotmánybíróság, a bírósági igazgatás és a közvagyon-védelem alkotmányos rendszerét.

A vállalások másik csoportjánál – így különösen a végrehajtási, közjegyzői és felszámolási rendszer reformjánál, a devizahiteles ügyek végleges rendezésénél, valamint az eljárási költségek és időtartamok csökkentésénél – egyelőre inkább az előkészítés vagy az átmeneti intézkedések szakaszáról beszélhetünk.