Auditált, leváltott, újraindított – Tanács Zoltán első száz napjának mérlege

Tanács Zoltán 2026 májusában vette át az újonnan létrehozott Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását. A tárcához egyszerre tartozik a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a kormányzati informatika és a digitális állam kialakítása. Ritkán kerül egyetlen miniszter kezébe ennyi, Magyarország hosszú távú versenyképességét meghatározó terület.

Tanács már a kinevezése előtti parlamenti meghallgatásán egy észt mintájú digitális állam kialakítását jelölte meg célként. Olyan közigazgatást ígért, amelyben az állampolgárnak nem kell ugyanazokat az adatokat több alkalommal megadnia, az ügyintézés pedig olyan egyszerűvé válik, mint egy korszerű banki vagy mobilalkalmazás használata. Emellett vállalta a tudományos élet autonómiájának helyreállítását, a HUN-REN helyzetének rendezését és Magyarország mielőbbi visszatérését az európai kutatási együttműködésekbe.

Rendrakással kezdett az állami informatikában

A miniszter első intézkedései között lecserélte a Digitális Magyarország Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Digitális Kormányzati Ügynökség vezetőit. A döntés mögött az a felismerés állt, hogy az állami informatikai fejlesztések rendszere túlságosan központosítottá, drágává és nehezen ellenőrizhetővé vált.

A vezetőváltás határozott politikai és vezetői döntés volt. Ugyanakkor önmagában a személycserék még nem garantálják a jobb működést. Az új vezetés eredményességét majd az mutatja meg, hogy csökkennek-e az állami informatikai kiadások, erősödik-e a beszállítók közötti verseny, és javulnak-e az állampolgárok által használt digitális szolgáltatások.

Fontos lépés volt a korábbi, monopolizált informatikai beszerzések felülvizsgálata is. A minisztérium több olyan ügyet kezdett vizsgálni, amelyben felmerült a túlárazás, a verseny korlátozása vagy a közpénzek nem megfelelő felhasználásának gyanúja.

Ennek egyik legjelentősebb eredménye a Gondosóra-program átvilágítása volt. A minisztérium közlése szerint mintegy 1500 kritikus kockázatú ellenőrzési pontot azonosítottak, majd hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek. A feljelentés természetesen még nem jelent jogerős megállapítást, de azt mutatja, hogy a tárca nem elégedett meg a politikai kommunikációval, hanem jogi lépést is tett.

Elindult a kutatóhálózat rendezése

Tanács Zoltán első száz napjának szakmailag legfontosabb ügye a HUN-REN kutatóhálózat jövője volt. A miniszter már májusban világossá tette, hogy a korábbi vezetéssel nem látja biztosítottnak a kutatóhálózat megújítását. Ezután megkezdődtek az egyeztetések a kutatóintézetek vezetőivel, a kutatói közösséggel és a Magyar Tudományos Akadémiával.

Júliusra kialakult egy menetrend az egységes magyar kutatóintézeti rendszer létrehozására. A tervek szerint a szükséges jogszabálytervezetet szeptemberben társadalmi vitára bocsátják, az új rendszer pedig október végén léphet hatályba. Ez komoly előrelépés a korábbi évek bizonytalanságához képest.

A folyamat ugyanakkor még nem tekinthető lezártnak. A kutatói autonómia tényleges helyreállítását az új szabályozás, a finanszírozás kiszámíthatósága és a vezetők kiválasztásának módja alapján lehet majd megítélni.A miniszter fellépésének stílusa ezen a területen megosztó volt. A HUN-REN vezetőinek nyilvános távozásra szólítása határozottságot mutatott, de felvetette azt a kérdést is, hogy a tudomány autonómiájának helyreállítása mennyire egyeztethető össze a közvetlen miniszteri személyzeti beavatkozással.

Megjelentek a hosszabb távú szakpolitikai irányok

Az első hónapokban több jövőorientált kezdeményezés is napirendre került. Tanács Zoltán felvetette egy önálló magyar űrügynökség létrehozását és egy új űrtörvény elfogadását. Az űrkutatást nem pusztán tudományos kérdésként, hanem a magyar gazdaság és technológiai szuverenitás egyik lehetséges kitörési pontjaként határozta meg.

Napirendre került a 2017 óta zárva tartó budapesti Planetárium újranyitása, valamint egy önálló víztudományi központ létrehozása is. Utóbbi különösen fontos lehet az egyre gyakoribb aszályok, vízhiányos időszakok és szélsőséges időjárási helyzetek miatt. Ezek azonban egyelőre elsősorban szakpolitikai szándékok, nem befejezett beruházások.

A kiberbiztonság területén a miniszter egyeztetéseket kezdeményezett, majd jelezte a vállalati auditokra vonatkozó szabályozás módosítását. A cél az auditorválasztás egyszerűsítése, az auditkapacitások jobb kihasználása és a szolgáltatók közötti verseny erősítése. Ez kevésbé látványos, de a vállalkozások számára kifejezetten fontos intézkedés lehet.

Ami még hiányzik

Tanács Zoltán első száz napjának legnagyobb hiányossága, hogy a bejelentések, átvilágítások és szervezeti változtatások eredményei egyelőre kevéssé érzékelhetők a mindennapi életben.

Az észt mintájú digitális állam ígérete jó irány, de még nem jelent meg olyan új, széles körben használható szolgáltatás, amely érezhetően egyszerűbbé tette volna az ügyintézést. Nem látjuk még az állami informatikai költségek csökkenését, az ügyintézési idők rövidülését vagy a párhuzamos adatbekérések megszüntetését sem.

A magyar startup-ökoszisztéma megerősítésére sem született még átfogó, számonkérhető program. Hiányoznak a világosan meghatározott finanszírozási keretek, az adminisztrációcsökkentés konkrét lépései és azok a célértékek, amelyek alapján néhány év múlva meg lehetne ítélni a technológiai és innovációs politika sikerét.

A Horizon Europe programhoz való teljes visszatérés és a magyar egyetemek európai tudományos kapcsolatainak rendezése szintén csak akkor tekinthető eredménynek, ha a magyar kutatók és hallgatók ismét korlátozások nélkül férhetnek hozzá a program forrásaihoz.

Mérleg: erős kezdés, de a bizonyítás még hátravan

Tanács Zoltán első száz napja alapján egy felkészült, rendszerszemléletű és határozott miniszter képe rajzolódik ki. Nem kerülte meg a konfliktusokat, hozzányúlt az állami informatika vezetéséhez, megkezdte a vitatott beszerzések átvilágítását, és elindította a kutatóhálózat intézményi rendezését.

Az első száz nap azonban elsősorban a problémák feltárásáról és az új irány kijelöléséről szólt. A következő egy évben az lesz a valódi mérce, hogy a személycserékből jobb állami szolgáltatások, az auditokból átláthatóbb beszerzések, a tudománypolitikai egyeztetésekből pedig autonómabb és kiszámíthatóbban finanszírozott kutatási rendszer születik-e.

Forrás:

MTI – Tanács Zoltán miniszteri meghallgatása, Portfolio – visszatérés a Horizon programhoz

HVG – vezetőváltások az állami digitális társaságoknál

24.hu – feljelentés a Gondosóra-program ügyében

Telex – Tanács Zoltán a HUN-REN vezetéséről

Telex – magyar űrügynökség és űrtörvény

Telex – a Planetárium újranyitásának terve, Infostart – víztudományi központ létrehozása

Telex – a kiberbiztonsági szabályozás módosítása