Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr! / Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Második Reformkor Alapítványt 2019-ben hoztuk létre egy politikai oldalak és ideológiák felett álló, ügyek mentén szerveződő, a társadalom összetartozását szolgáló közösségként. Az első reformkor a 19. században hihetetlen sikereket hozott az országnak. Hiszünk abban, hogy a magyarságnak a 21. században ugyanerre a lendületre, egy második reformkorra van szüksége, ehhez pedig a hatni, alkotni és gyarapítani akaró embereknek meg kell találniuk egymást. Ügyeket keresünk, amelyek előremutatóak, és embereket, akikkel együtt mindezekért tenni tudunk, hogy a múlt meddő vitái helyett végre a jelen és a jövő problémáinak megoldására koncentráljunk.
Ennek szellemében az elmúlt két évben számos olyan jogalkotási és szakmai javaslatot dolgoztunk ki és mutattunk be a nyilvánosság számára, amelyek megvalósulásuk esetén hozzájárulnának a magyar polgárosodás közös ügyéhez. Elképzeléseinket azzal a szándékkal fogalmaztuk meg, hogy azok mentén politikai szekértáborokon átívelő konszenzus alakulhasson ki a jövőben. Fontosnak gondoljuk, hogy a civil társadalom autonóm közösségei, felismerve felelősségüket, igényt formáljanak a közélet alakítására, hiszen egy polgári társadalomban ez nem lehet pusztán a pártok kiváltsága. Ezúton szeretném figyelmébe ajánlani öt javaslatunkat, amelyek részletesen is olvashatók szervezetünk honlapján (www.2rk.hu).
Egyenlő esélyek, erősebb nemzet címet viselő javaslatunk az esélyteremtő közoktatás megteremtését célozza, mivel meggyőződésünk, hogy Magyarország felemelkedésének záloga, ha a közoktatás minden diák számára megadja a felemelkedés lehetőségét. A PISA felmérések által évtizedek óta igazolt szomorú tény, hogy alig találni a fejlett világban olyan országot, amelyben a családi, társadalmi háttér erőteljesebben meghatározná a diákok teljesítményét, kitörési esélyeit, mint hazánkban. Javaslatcsomagunk többek között egységes kilencosztályos általános iskolai képzés bevezetését szorgalmazza ennek megváltoztatása érdekében.
Javasoltuk továbbá a Cigány Hősök Emléknapjának megteremtését, amely lehetőséget adna arra, hogy a magyarság cigány és nem cigány tagjai együttesen, minden évben tisztelettel adózzunk azon cigány származású hősök emléke előtt, akik a magyar szabadságért és függetlenségért, nemzetünk fennmaradásáért folytattak küzdelmet vagy áldozták életüket. Mindez lelki-érzelmi többlettel is hozzájárulna a romaintegrációhoz, erősítené a kisebbségi és többségi társadalom közötti nemzeti kötéleket.
Fake-ek és ellensúlyok címmel javaslatot terjesztettünk elő az álhírek megállítására. Egy globális, összetett és nehezen kezelhető jelenség egyetlen aspektusát vizsgáltuk, amelyben a magyar állam hatékonyan léphet fel és jó példával járhat elöl. A hiteles tájékoztatáshoz való jogot a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével összekapcsolva azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben csak korlátozottan vagy egyáltalán ne jussanak közpénzhez a magyar bíróságok jogerős döntései alapján bizonyítottan álhíreket terjesztő médiumok.
Törvénymódosítást kezdeményeztünk a levélszavazás lehetőségének kiterjesztésére az országgyűlési választások napján külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakcímmel rendelkező személyek tekintetében. A Fidesz-KDNP parlamenti többsége által elfogadott választási eljárásról szóló törvény 2013. május 3-i hatályba lépésekor még biztosította a levélben történő szavazást minden választópolgár számára, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik. A 2013. június 21-én hatályba lépett törvénymódosítás azonban utólag megfosztotta ettől a lehetőségtől azokat, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek. Meggyőződésünk szerint a hatályos szabályozás súlyosan diszkriminatív és indokolatlanul megnehezíti, esetenként ellehetetleníti honfitársaink egy részének részvételét a választásokon. A külképviseleti szavazás elégtelensége különösen érvényes a koronavírus válság éveiben. Úgy gondoljuk, hogy a magyar állam nem elégedhet meg formálisan esetleg jogszerűnek ítélt, de a gyakorlatban elégtelen szabályok fenntartásával, hanem minden eszközzel segítenie kell a választópolgárokat abban, hogy legalapvetőbb jogaikat gyakorolhassák. A kérdésről online népszavazást szerveztünk, amelyen a szavazók 95 százaléka támogatta a jogkiterjesztést. Helyesnek és előremutatónak tartanánk a népszavazás alkotmányos intézményének újragondolását is az online részvételiség lehetőségének megteremtésével.
Legújabb javaslatunk jólét és jóllét címmel azért született meg, mert tarthatatlannak gondoljuk, hogy a nemzetgazdaságok teljesítményét – néhány erőtlen kísérlettől eltekintve – a bruttó hazai termék alakulására végletesen leszűkítve értékeljük, figyelmen kívül hagyva a környezeti-fenntarthatósági, valamint társadalmi-jólléti mutatók változását. Örülhetünk-e például egy esetleges ökológiai katasztrófa helyreállítására fordított kiadások gazdaságélénkítő hatásának? Biztosak lehetünk-e abban, hogy egy kiugróan jó makrogazdasági mutató az emberek személyes jóllétében is érdemi előrelépést hozott? Nyilvánvalóan nem. Éppen ezért javasoltuk olyan komplex, pénzben is kifejezhető mutatószámok kidolgozását és rendszeres közlését, amelyek a környezeti-fenntarthatósági és társadalmi-jólléti változások bemutatására is alkalmasak, ezzel teljes körű és valós képet adva az ország teljesítményéről. Különösen fontos ez a klímaváltozás okozta fenyegetés tükrében, amelynek jelentőségét és a vele szembeni fellépés szükségességét társadalmi – és egyre inkább politikai – konszenzus övezi.
Kérjük, fontolja meg az ismertetett javaslatok és a bennük foglalt célok támogatásának és jövőbeli esetleges megvalósításának lehetőségét!
Üdvözlettel,
a Második Reformkor Alapítvány
2022. január 18.
