Óvodai nevelés kiáltványa
A mai Magyarország rosszléti államában nincs olyan szegmense az életünknek, ahol ne lenne szükség azonnali beavatkozásra. Egyik ilyen kiemelendő terület az oktatás. Viszont nem beszélhetünk iskolai reformokról anélkül, hogy ne beszélnénk az óvodák problémáiról, hisz az alapvető készségek, amik megalapozzák a tanulmányokat, itt fejlődnek ki, itt rögzülnek, és végigkísérik egész felnőttkorunkat. Ha az óvodai programok, fejlesztések nem megfelelőek, azt a hátrányt később, az iskolai évek alatt behozni szinte lehetetlen.
Csökkenő óvodapedagógus létszám - csökkenő színvonal
A szakma oly mértékben nincs megbecsülve, hogy pár év alatt az óvodapedagógusnak jelentkező tanulók száma megfeleződött. Míg 2017-ben még mintegy 4800-an jelentkeztek képzésre, és ebből 1700-an kezdték meg tanulmányaikat, addig a tavalyi évben már csak 2200 jelentkező volt, és ebből 900-an kezdték el a szakot. A statisztikák szerint mindössze 300-an fognak végezni a 2025-ös tanév végén.
A magas létszámhiányt csak csoportösszevonásokkal tudják átmenetileg orvosolni, ami viszont azt eredményezi, hogy nincs lehetőség a tehetséggondozásra, alapvető fejlesztések maradnak el, és a jelentkező problémákat nemhogy megoldani nem tudják, de még a feltárásuk is nehézségbe ütközik.
A városok és települések 31%-ban nincs helyben óvodai ellátás. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik gyermeket más faluba vagy városba kell vinni azért, hogy a szülő dolgozni tudjon.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátásához több forrásra van szükség
A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan emelkedik, elérte, területenként néhol meg is haladta a 8%-ot. Sajnos sem az óvodai, sem az iskolai rendszer nem tud megfelelő megoldást találni a helyzetre, mire ezek a gyerekek elérik az általános iskola nyolcadik osztályát, az arányuk eléri a 10%-ot.
A sajátos nevelési igényű gyerekek között az autizmussal élő gyermekek aránya már 2% körül mozog, és az elmúlt 20 év alatt a húszszorosára nőtt a számuk. Ma már minden második csoportban van autista, vagy autista spektrumzavarral élő gyermek. Ha időben észlelik, fejlesztésekkel jó eredményeket lehet elérni, de ehhez már nem elegendő a meglévő rendszer működése.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása jelenleg a szülőkre támaszkodik, ami hatalmas teher egy család számára. Minőségi fejlesztésre számos településen nincs lehetőség, csak hosszas utazással érhető el egy-egy gyógypedagógus, ami hátrányosan érinti ezeket a családokat.
A finanszírozás nehézségei
Ma Budapesten az óvónők fizetésének egyötödét az önkormányzatok adják, de még így is minden 8. óvodapedagógusi állás betöltetlen. Kisebb falvak vagy települések önkormányzatainak erre a pótlásra nincs lehetőségük, náluk a helyzet még rosszabb, mint a fővárosban.
A financiális nehézségek nem csak a fizetések alacsony szintjében mutatkozik meg. Az infrastruktúra, a munkahelyi körülmények is folyamatosan romlanak, rengeteg elavult, a gyermekek számára nem megfelelő épületben működnek óvodák.
A korai iskolakezdés következményei
Jelenleg az iskolakezdési korhatár 6 év. Az elmúlt évek iskolai statisztikái megmutatták, hogy ez a gyakorlat oda vezetett, hogy az alsó évfolyamokon a bukások aránya elérte az 5%-ot.
Ugyan a szülő kérvényezheti, hogy a gyermek maradhasson 7 éves koráig az óvodában, de ez a folyamat lassú, bürokratikus és nehézkes. Mivel a szakszolgálati rendszer oly mértékben terhelt, hogy ezekre a vizsgálatokra idő hiányában már csak úgy van lehetőség, ha a szülő januárban jelentkezik, rengeteg gyermek lemarad erről a lehetőségről, és idejekorán, megalapozott készségek nélkül kell beülnie az iskolapadba. Ennek sok esetben olyan kudarcélmény a vége, ami a fiatalok egész életére rányomja a bélyegét.
Az egészségtelen ételek következményei
Minden harmadik óvodás túlsúlyos. Vizsgálatok kimutatták, hogy zöldségből és gyümölcsből alig 50%-os a napi bevitel az ajánlott mennyiséghez képest, ellenben zsírból és finomított cukorból jócskán az ideális mennyiség felett jut a gyermekek szervezetébe.
Az elhízás rengeteg betegség előszobája. Egy elhízott kisgyerek kevesebbet mozog, romlik a koncentrációs képessége, rosszabbul teljesít egészséges társainál.
Hatalmas az óvoda szerepe a gyermekek étkezésében, hiszen az energiaszükségletük 60-70%-át ott kapják meg. Sajnos a közétkeztetés is hatalmas forráshiánnyal küzd, amire a brutálisan emelkedő infláció még több terhet ró, így sajnos nem minden esetben jut megfelelő vitamin- és tápanyagtartalmú étel a gyermekeknek.
Megbecsülést az óvodapedagógusok számára
Egy jólléti államban fejlettebb ellátórendszerre, és sokkal több óvodapedagógusra van szükség, hogy kisebb csoportokra bontva tudjanak foglalkozni a gyerekekkel, egyénileg haladva, differenciált képzést biztosítva számukra. Ehhez a fizetések emelésére, az infrastruktúra fejlesztésére, hatékony, a 21. századhoz igazodó képzésekre van szükség.
Vonzóvá kell tennünk az óvodapedagógusi hivatást a fiatalok számára egy olyan hiteles alternatíva által, ami egy sokkal kiszámíthatóbb életpályamodellt tesz lehetővé, ami által elérjük a szakma fiatalodását is.
Képzésekkel a minőségi ellátásért
Óriási szükség lenne sokkal több fejlesztőpedagógusra, akik nem félállásban, két-három intézményt egyszerre ellátva dolgoznak, hanem mindennapi jelenléttel, folyamatos képzést tudnak biztosítani a gyerekeknek.
A pedagógiai asszisztensek képzésébe szükséges mélyebben beemelni a gyógypedagógiai alapismereteket, hogy hatékony segítői lehessenek az óvodapedagógusoknak.
A dajkák továbbképzését, pszichológiai és pedagógiai fejlesztését is szükségesnek tartjuk, hisz szerves részét képezik az óvodai csoportoknak.
A finanszírozás lehetőségei
Mivel az önkormányzatok maguk is a működési képességeik határán dolgoznak, a kormánynak szükséges többletforrásokat biztosítani számukra. Ezek a helyi adók helyben történő felhasználása, valamint külön támogatás biztosítása, illetve az önkormányzatok autonómiájának visszaállítása lehetnek.
Kötelező iskolaérettségi korhatár emelése
Fel kell emelni a kötelező iskolaérettségi korhatárt hét évre. Azon gyermekek szülei, akik már hat évesen iskolaérettnek bizonyultak, az óvodával egyetértésben kérvényezhetik a korábban történő iskolai beiratkozást. Az ellátórendszer kapacitása a kevesebb vizsgálatot sokkal gyorsabban és alaposabban tudja majd elvégezni, így a határidők rövidülnek.
A készségek megalapozása érdekében az utolsó óvodai év egyben egy iskola előkészítő időszak is lenne, de a gyerekek a megváltozott napi rutinjukat az ismert óvodai környezetükben tudják megszokni, kevesebb traumával átvészelni.
Egészséges étel - egészséges gyermek
Egy gyermek egészséges fejlődéséhez az egészséges étkezés elengedhetetlen. Ennek érdekében törekedni kell az egészséges alapanyagok felhasználásával készült élelmiszerek biztosítására! Az egészséges étkezés megismertetésével megtaníthatjuk a gyermekeknek az egészséges alapanyagok fontosságát, a ökotermesztés módszereit, a fenntarthatóság fontosságát, így már egészen fiatal korban megtanulhatják a környezetvédelem alapjait.
A közétkeztetésben hangsúlyosabban kell megjelennie a helyi beszállítóknak, amivel párhuzamosan szezonális ételek is jobban helyet tudnak kapni a napi étkezésben. A megfelelő tápanyagok bevitelét pedig az Okostányér alapelvei mentén történő menü-összeállítás tudja biztosítani.
Hogy az alapoknál kezdődjön a második reformkor
Tudatos közösségek építésével elérhetjük, hogy a reformok még hatékonyabban működjenek.
Az óvodapedagógusok és az intézmények támogatása érdekében ösztönözzük a szülőket helyi szerveződések létrehozásában, ahol hathatós segítség lehetnek nemcsak az óvodák, de később az iskolák számára is.
Mi a Második Reformkornál azért dolgozunk, hogy a megfelelő helyre emeljük az óvodai ellátást, hisz Magyarország jövője szempontjából ez kiemelten fontos terület az oktatáson belül.
Célunk, hogy 2035-re Magyarország az Európai unió egyik legjobb óvoda ellátó rendszerével rendelkezzen.
Amennyiben szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy az óvodai nevelés ügye előre jusson, írj nekünk az ovodaineveles@2rk.hu email címen. Oszd meg velünk az ötleted, adj egy jó tippet vagy csatlakozz a szakmai munkánkhoz!