Magyar Élelmiszer Körök kiáltványa

Magyarország helyzete kivételes a mezőgazdasági adottságok tekintetében. Ezeket az adottságokat kihasználva az agrárium és az élelmiszeripar a nemzetgazdaság fontos pillére kell, hogy legyen a 21. században is. Nemzetközi versenyképességünket a minőségi és egészséges élelmiszerekre alapozva tudjuk visszaszerezni. A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével pedig valódi alternatívát kell teremtenünk a globalizált élelmiszerpiac kihívásaival szemben.

A magyar mezőgazdaság problémái

Magyarországon a vásárlók csupán 4%-a szerzi be az élelmiszert közvetlenül helyi termelőtől vagy termelői piacon. Kisebb helyi élelmiszer szaküzletben 10%-uk vásárol. A vásárlók körülbelül 70%-a pedig szupermarketben, hipermarketben szerzi be az élelmiszereket. Ez azért is probléma, mivel egy 2020-as KSH jelentés szerint a nagy élelmiszer üzletláncoknál kínált alapvető élelmiszereknek csupán 70%-a hazai előállítású, és a tendencia romlik.

Egy nap egy ember - ha megteheti és ha normálisan akar étkezni - minimum 2000 forintot elkölt élelmiszerre. Megszorozva a napok és a lakosok számával, Nyíregyházán például évi 85 milliárd forintos élelmiszerpiac jön ki, míg az Észak-alföldi régióban ez évi 1200-1500 milliárd forintos nagyságrend, ami megegyezik azzal a hitel összeggel, amelyért a kormány lobbizik az EU-ban. Ha ennek a pénznek a 90 százaléka elhagyja a régiót, azt azért megérezni. A helyi gazdaságba fordított pénz ugyanis helyben forog, abból lesz munkaerő is, míg most csak egy hatalmas pénzszivattyú működik.

Az ellátási láncok rövidítése csökkenti a külső tényezőknek való kitettségünket, kiszámíthatóbb és stabilabb élelmiszerpiacot biztosít. Emellett gyarapítja a helyi gazdaságot és hozzájárul az élelmiszer-önrendelkezéshez. Ennélfogva a rövid ellátási láncok mérsékelni tudnák az EU-s szinten is kiugró magyar inflációt!

A hazai mezőgazdaság másik nagy problémája az alacsony jövedelemtermelő képesség, magyarul nehezen lehet megélni mezőgazdaságból, ha az ember a kis- és közepes szegmensben gazdálkodik. Versenyképesség tekintetében az átlag alatt vagyunk az Európai Unióban. Magyarországon az 1 hektár mezőgazdasági területen előállított bruttó termelési érték csupán a fele az osztrák, és mindössze tizede a holland mezőgazdaság által előállított értéknek. Főként a kis- és közepes gazdaságok jövedelemtermelő képessége, hatékonysága marad el az európai átlagtól. Ezért is állt elő az a helyzet, hogy a hazai gazdaságoknál képződő jövedelmek 80%-át az állami és uniós támogatások biztosítják. A jövedelemkiegészítő támogatások nélkül a gazdaságok többsége veszteséges lenne. A hazai mezőgazdaság szerkezete az olcsó alapanyagtermelés irányába tolódott el. Míg gabonából, olajos magvakból a hazai szükséglet többszörösét állítjuk elő, a felesleget pedig exportáljuk a világpiac által nyomott áron, addig magasabb hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerből a hazai fogyasztás szintjét sem mindig tudjuk fedezni (pl. gyümölcs, feldolgozott élelmiszerek). Holott a magyar vidék adottságai inkább ezek előállításának kedvezne.

Jöjjenek létre Magyar Élelmiszer Körök

Létre kell hozni a Magyar Élelmiszer Köröket, melyek erősítik Magyarország élelmiszer-önrendelkezését! A Magyar Élelmiszer Körök egy stratégiai kezdeményezés, amely együttműködésre hívja az élelmiszergazdaság minden szereplőjét a termelőtől a fogyasztóig. Különböző eszközökkel támogatja bizonyos termelői, és értékesítési szerveződések létrehozását és működtetését. Emellett megteremti a kapcsolódási pontokat ezek között a szereplők között a hazai élelmiszergazdaság megerősítése érdekében. Fontos alapelve, hogy az állam az alulról jövő kezdeményezéseket segítse egyfajta facilitátor szerepkörben, az önszerveződő Magyarország országképét elősegítve.

A Magyar Élelmiszer Körök 6 pillérből áll.

A termelői együttműködéseket segíti az első pillér, a Gazdasegítő Körök. Magyarországon a rossz történelmi tapasztalatok miatt alacsonynak mondható a gazdasági jellegű együttműködési hajlandóság. Ezért lazább szervezésű együttműködési formák támogatására van szükség, ahol a tagok által felajánlott gépi/technológiai kapacitások megosztása, és ezek koordinálása a fő cél (kiegészítve szakmai tanácsadással, közös kereskedelmi fellépéssel, közös pályázati lehetőségekkel stb.). A termelők regionális szinten, önkéntes alapon alakíthatnak Gazdasegítő Köröket. Az alakításhoz, és működtetéshez szükséges technikai/szervezeti feltételeket egy állami szereplő biztosítja.

A külföldi kiáramló profit helyett a helyi magyar gazdaságot kell erősíteni! A helyi bevásárló-, és kosárközösségek támogatása is a Magyar Élelmiszer Körök egyik pillérének számítanak, de emellett cél minél több helyi termelői piac bevonása a rendszerbe. Állami ösztönzőkkel újra egy virágzó termelőipiac-kultúrát tudunk teremteni.

A Magyar Élelmiszer Körök keretében megteremtenénk a Helyi Áruk Boltja (HÁB) hálózat létrehozásának feltételeit. Ezzel minél több településen ösztönöznénk az olyan élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások indítását, amelyek a helyi termékekre alapozzák a kínálatukat. A HÁB boltok és a Gazdasegítő Körök tagjai számára kiemelt együttműködési feltételeket biztosít a hálózat. A kapcsolódási pontok a vidék autonómiáját, önszerveződését segíti elő.

A vidéki életet vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, itt az idő, hogy erősítsük a vidéki polgári réteget! A helyi élelmiszergazdaság megerősítése, és fejlesztése érdekében létrehozott együttműködési forma az Élelmiszer Innovációs Klaszter. A fő cél egy adott térség gazdasági- és oktatási szereplőinek minél szorosabb együttműködése. Ez hozzájárul a helyi vállalkozások fejlődéséhez, az élelmiszer önrendelkezés javításához, és munkahelyeket teremt a helyben élők számára. Az Élelmiszer Innovációs Klaszterhez történő csatlakozás önkéntes. A Klaszter működtetését egy tagok által létrehozott formális szervezet látja el.

A hazai élelmiszernek minőséginek és egészségesnek kell lennie! Alapvető célunk, hogy a közétkeztetéshez kapcsolódó közbeszerzési feltételrendszer választható elemei között szerepeljen a Magyar Élelmiszer Körök hálózatából történő beszerzések (pl. Gazdasegítő Köröktől, Helyi Termelői Piacról).

Magyar Élelmiszer Körök a gyakorlatban

Támogatunk és bíztatunk minden olyan alulról jövő kezdeményezést, amely önszerveződő kosárközösségek létrehozását célozza.

Ösztönzünk minden állampolgárt, hogy az élelmiszer vásárlásukat helyi magyar termelői piacokon bonyolítsák, illetve helyi magyar termékeket fogyasszanak, hogy erősítsük a helyi gazdaságot.

A helyi élelmiszergazdaság minden szereplőjét bátorítjuk arra, (legyen akár élelmiszer termelő, feldolgozó, oktatási szereplő, vagy éppenséggel szolgáltató (pl. marketing cégek, kereskedők, pályázatírók), hogy alakítsanak Élelmiszer Innovációs Klasztereket.

Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy az agrárium és az élelmiszer gazdaság egyéb szereplői közötti kapcsolatok létrejöhessenek, és az együttműködések minél szélesebb körűvé válhassanak.

Amennyiben szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Élelmiszer Körök ügye előre jusson, írj nekünk a elelmiszer@2rk.hu email címen. Oszd meg velünk az ötleted, adj egy jó tippet vagy csatlakozz a szakmai munkánkhoz!