Egészségügyi prevenció kiáltványa

Ép testben ép lélek! Szól az ismert közmondás, mi pedig emellé hozzátennénk, hogy ép lélekkel az ép testért.

Magyarországon nem alakult ki sem a fizikai egészségmegőrzés, sem a mentális egészség ápolásának széles körű kultúrája. Az egészségügyben tapasztalható szakemberhiány és alulfinanszírozottság hamarosan az ellátórendszer létét fogja fenyegetni, ennek megoldása pedig akár évtizedekben mérhető még akkor is, ha már holnap megindulna a helyreállítás. Ezt a hosszú távú munkát nem spórolhatjuk meg, azonban nem várhatunk. Ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapota ezekben az időkben is javulhasson, a prevenció felé kell fordulnunk, mely hosszú távon megalapozhatja a magyar egészségtudatos életformát.

A kérdéshez három irányból közelítünk. Az első irányvonal a mentális egészség, mivel fontosnak tartjuk a pszichoszomatikus szemléletmód behozatalát az egészségpolitikába. Alapjaiban változtatná meg az egészséges élethez való hozzáállásunkat, ha elfogadnánk, hogy a megbetegedések keletkezésében, lefolyásában és kezelésében figyelembe kell vennünk a testi, lelki és társadalmi kölcsönhatásokat is. A második irányvonal a szűrésekre épít, bővítve az ingyenes lehetőségek körét és elősegítve a könnyebb elérhetőséget. A harmadik irányvonal középpontjában pedig maga az életmód áll, az egészséges élelmiszerek fogyasztására és a tömegsportok népszerűsítésére alapozva.

Gyenge egészségügyi mutatók

Magyarországon hajlamosak az emberek elbagatellizálni a mentálhigiéné fontosságát, pedig az élettel való elégedettség tekintetében 156 vizsgált ország közül hazánk a 110. helyen található. Így talán nem meglepő, hogy hivatalosan 750 ezer magyar él valamilyen mentális diagnózissal egy közel 9,7 milliós országban (7,7 százalék).

A fiatal generációt nézve minden hetedik gyermek küzd mentális problémával. Felnőtteknél a munkahelyi stresszt megélők száma 2006 óta 18-ról 29 százalékra nőtt. Az idősebb generációnál pedig 55 éves kor felett már minden ötödik ember enyhébb-súlyosabb mentális problémákkal küzd, és a rászorulók közül csak minden harmadik kap megfelelő segítséget. A számokból érzékelhető, milyen súlyos Magyarország mentális állapota. Emellett fontos probléma még, hogy a szülés után gyakorlatilag megszűnik az édesanya egészségügyi utánkövetése. Ezáltal sok nő szenved szülés utáni depresszióban, pajzsmirigy elégtelen működésében, valamint egyéb fizikai és mentálhigiénés problémákban.

Az egészséges életmód mutatószámai alapján is nehéz helyzetben vagyunk. A magyar felnőtt lakosság 24%-a elhízott (az EU-s átlag 16%). Ha ehhez még hozzáadjuk a túlsúllyal élőket is, az arány 60%-ra ugrik. Egyértelműen egy népbetegségről van szó.

Figyeljünk oda a mentális egészségünkre

A fiatalok mentális egészségének javítása érdekében javasoljuk elindítani a No Teló összefogást. Ez az ír mintára kialakított javaslat fontosnak gondolja az óvodás és általános iskolás gyermekekkel rendelkező szülők figyelmének felhívását arra, hogy ne vegyenek idő előtt tabletet és telefont a gyermekeknek. Iskoláskor előtt semmiképpen sem ajánlott, hogy a gyermekek okos eszközöket használjanak, a pszichológusok szerint pedig a korai mobil és tablet használat erősebb függőséget alakíthat ki a kisgyermekeknél.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az aktív generáció stressz szintjét csökkentsük és fizikai egészségüket emeljük. Bizonyított, hogy a tartós stresszbe az ember belebetegszik, majd belehal. Az aktívan dolgozóknak különösen fontos, hogy mentálisan is regenerálódjanak és fizikai állapotuk kivizsgálására is tudjanak időt szánni.

A fizetett munkaszüneti napok számának tekintetében Magyarország messze elmarad a világ élvonalától, mindössze 11 munkaszüneti nap van. Javasoljuk, hogy angol mintára legyenek kompenzálva a hétvégére eső munkaszüneti napok, garantálva, hogy a minket megillető 11 munkaszüneti napot akkor is megkapjuk, ha azok nem hétköznapra esnek. Továbbá javasoljuk a munkavállalókat megillető alapszabadság mértékét 20-ról 24-re emelni. A plusz munkaszüneti napokból az egyik egy prevenciós szabadnap lenne, amely keretein belül a munkavállalók az üzemorvosi szűrővizsgálat teljes körű elvégzését tehetik meg.

A prevenció és a folyamatos egészségmegőrzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezért is kell nagy hangsúlyt fektetnünk arra, hogy a magyar munkavállalók minden segítséget megkapjanak ahhoz, hogy egészségüket megőrizhessék, helyrehozhassák. A munkáltató legkézenfekvőbb eszköze – a tisztességes munkakörülmények biztosításán túl – a hatékony munkahelyi egészségprogramok szervezése. Egy ilyen rendszer a személyre szabott egészségügyi tanácsadástól, tudásátadástól, az egészségtudatosság növelésétől a munkahely fizikai, illetve mentális terheinek folyamatos ellenőrzésén át a rendszeres szűrőprogramok megszervezéséig terjed. A magas költségek miatt ezen programok léte elsősorban az adott cégek tőkeerejétől függ, illetve attól, hogy a vezetőség felismeri-e ennek a befektetésnek a fontosságát. Vagyis nem létezik olyan közösségi szintű ösztönző, amely ilyen irányba terelné, illetve jutalmazná a munkavállalóik egészségével törődő munkaadókat.

Épp ezért javasoljuk az egészségügyi TAO bevezetését: a komplex egészségmegőrző programot működtető, társasági adót fizető adózók az erre a célra költött összeget teljes egészében vonhassák le az adójukból. Ez olyan típusú win-win-win helyzetet eredményezne, amelyben a kieső adóbevétel ellenére az állam ugyanúgy jól járna, mint a munkavállalói egészségébe fektető munkáltató – nem beszélve a közvetlen kedvezményezett munkavállalókról.

Az idősebb generációra is gondolnunk kell. Körükben sajnos egyre gyakrabban tapasztalható a demencia és 55 éves kor felett már minden 5. ember enyhébb-súlyosabb mentális problémákkal küzd. Ezért javasoljunk több foglalkoztató központ létrehozását számukra, ahol közösségi programok, társas együttlétek segíthetnék megoldani az elmagányosodás problémáját, valamint kialakítani a fittebb életvitelt.

Előzzük meg a bajt

A HPV vírussal minden második nő, és minden ötödik férfi megfertőződik élete során. Évente 1200-1400 új megbetegedés történik, és körülbelül 400 nő bele is hal a betegségbe. Olyan betegségről van szó, ami oltással nagy százalékban megelőzhető, kutatások szerint 12-13 éves korban például 90% körüli az oltás hatékonysága.

Magyarországon 2014 óta kapnak HPV elleni oltást a 7. osztályosok, viszont csak ebben a korosztályban van rá állami támogatás, utána fizetőssé válik. Ennek összege körülbelül 150-160 ezer forint, ami megterhelő a családok számára. Javasoljuk, hogy az oltás 30 éves korig legyen ingyenes. Emellett fontos a vírus fiúkra, férfiakra gyakorolt hatását is hangsúlyozni, mert a HPV rájuk nézve is veszélyes mivolta nem eléggé elterjedt a köztudatban.

Őrizzük meg az édesanyák egészségét

A terhesgondozás nem csak a magzattal, az édesanyával is foglalkozik, ám ez a szülés után gyakorlatilag megszűnik, a védőnői hálózat inkább a csecsemőre fókuszál. A manager-szűrés mintájára, annak sikerességét alapul véve javasoljuk egy szülés utáni állapotkövetés, anyaszűrés kialakítását. Ezáltal lehetőségünk lenne kiszűrni az olyan kezdődő betegségeket, amelyek elhanyagolva komoly problémákat okozhatnak évek múlva.

Ösztönözzük az egészségtudatosságot

Az elhízás elleni harcban stratégiai fontosságú, hogy az élelmiszerek árai valamilyen formában tükrözzék az egészségre gyakorolt hatásukat. Ezért a chipsadó (népegészségügyi termékadó) sávossá tételét javasoljuk brit mintára. Ebben a verzióban az egészségre káros anyagok mennyiségét figyelembe véve kell kisebb vagy nagyobb mértékű adót fizetnie a gyártónak, így ösztönözve őket arra, hogy ezen anyagok mennyiségét alacsonyan tartsák termékeikben.

Az egészségtudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Óvodás, de legkésőbb kisiskoláskorban meg kell ismertetni a gyermekeket a sport és az egészséges étkezés fontosságával, mert ha mindezt nem sajátítják el gyermekkorban, nagyon nehéz lesz a későbbiekben. Viszont nem elég tudniuk a gyerekeknek hogyan érdemes táplálkozniuk. Rendkívül fontos, hogy mi is ideális minőségű táplálékokat biztosítsunk a számukra legalább az iskola keretei között. Ezért kiemelt fontosságú számunkra a menza megreformálása.

Az okostányér koncepcióját alakítanánk át a francia rendszerrel kiigazítva. Ez alapján szeretnénk kialakítani egy ciklikusan ismétlődő, változatos és egészséges étrendet gyermekeink számára, hogy hozzájáruljunk egy egészséges, 21. századi Magyarország jövőjéhez.

Éljenek tovább a magyarok

Vajon van-e olyan ember, aki ne szeretne boldogan, egészségesen, és fitten sokáig élni? A most felsorolt átfogó javaslatok egyszerre vennének le anyagi terhet az egészségügyről, adnának számunkra egészségesebb életet, valamint hozzásegítenék a következő generációt egy tudatosabb életmód kialakításához. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2010 és 2021 között nemhogy nőtt, hanem sajnos átlagosan 0,5-1 évvel csökkent, míg ehhez képest Ausztriában ezen idő alatt majdnem ugyanekkora mértékben növekedett.

Itt az ideje, hogy végre hazánkban is új alapokra helyezzük az egészségünkhöz való viszonyunkat és tudatosan alakítsuk ki benne azt az alternatívát, mellyel a lakosság fizikailag és mentálisan is stabilabbá és egészségesebbé válhat. Az egészségügyi prevenciós javaslatunk célja, hogy tovább élhessenek a magyarok!

Amennyiben szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy az egészségügyi prevenció ügye előre jusson, írj nekünk a prevencio@2rk.hu email címen. Oszd meg velünk az ötleted, adj egy jó tippet vagy csatlakozz a szakmai munkánkhoz!