Családi vállalkozások kiáltványa

A magyar gazdaság több fronton néz szembe stratégiai jelentőségű kihívásokkal. Az egyik ilyen a fenntarthatóság kiharcolásának kérdése, ami megoldási próbálkozások tömkelegét váltotta ki világszerte. Másik a külső pénzügyi függőség, ami miatt a kormány például a német és kínai nagyvállalatok igényeit előbbre teszi a magyar munkavállalók vagy a helyi közösségek igényeinél. Harmadik pedig a rendszerváltás alatt és után elinduló vállalkozások generációváltása.

Fenntarthatóság, egyensúlytalan gazdasági struktúra és generációváltás

A XXI. századi közgazdasági gondolkodás egyik legfontosabb kérdése a fenntarthatóság. A jogalkotók különféle szabályozás útján próbálják támogatni a fenntarthatóságot, ezidáig kevés sikerrel. Van azonban egy olyan vállalkozói és tulajdonosi kör, ahol alapvető a hosszú távú gondolkodás, a felelősségvállalás. Ezek a családok, akik azért ültetnek fákat, hogy a jövő generációinak legyen megfelelő árnyék és nekik is teremjen gyümölcs. A családi vállalkozásokat nem kell kényszeríteni a fenntarthatóságra, hiszen sem az emberi, sem a természeti erőforrásokat nem akarják felélni, mivel ezzel saját utódaikat tennék tönkre. Magyarország gazdasági fejlődését ezzel a szemlélettel átitatott pályára kell állítanunk.

Magyarország gazdasági struktúrája mély függőségekre épül. Jelentős hazánkban a külfölditőke-központúság. Egy 2019-es statisztika szerint másodikak vagyunk az Európai Unióban a külföldi tulajdonú vállalatok által termelt hozzáadott érték arányában. Más szóval a Magyarországon megtermelt profit nagy arányban külföldi vállalatoké, aminek az a hátránya, hogy ki is viszik az országból. Ezzel párhuzamosan pedig rá vagyunk szorulva a külföldről kapott pénzekre, legyenek azok EU-s források vagy külföldről érkező befektetések. Ezt a függőségi viszony ahelyett, hogy csökkentették volna a kormányok az elmúlt évtizedekben, kiegyeztek a helyzettel. Olyan válaszlépéseket kell hoznunk, amelyek az exportképes magyar versenyszektor megerősödését szolgálják. Ezen az úton is partnereink lehetnek a hosszú távra tervező magyar családi vállalkozások.

Megjelent és egyre fog erősödni fog azonban a generációváltás igénye a rendszerváltás környékén létrejött vállalkozások esetén. Nem túlzás kijelenteni, hogy nemzetstratégiai jelentőségű, hogy ez az átmenet milyen keretek között tud végbemenni. Fókuszált figyelem és támogatás kell ahhoz, hogy az itt felhalmozott vállalatvagyon a jövőben is az ország érdekeit szolgálja, hogy magyar családok megélhetését tegye lehetővé.

A családi vállalkozás mint jogi kategória

Három legyet üthetünk egy csapásra azzal, ha kiemelten kezeljük a családi vállalkozások ügyét, hiszen egy természetesen a fenntarthatóságot szem előtt tartó, nem a külföldi függőségre építő és nemzetstratégiai jelentőségű szegmensről van szó.

Ehhez első lépésként létre kell hoznunk a “családi vállalkozás” jogi kategóriáját, ami megfelelő alapot nyújt a további munkához.

A jogi definíció kialakítása nem lehet egyszereplős, ezért ehhez együttműködésre kell lépnünk meglévő családi vállalkozásokkal. Néhány stratégiai irányvonal azonban előzetesen is világos. A kategóriának többszintűnek kell lennie, mert más adottságokkal rendelkeznek az önfoglalkoztató mikrovállalkozások, a közepes vagy nagyméretű családi vállalkozások és a családi vagyont tömörítő holdingcégek. Fontos emellett a lokalitás, azaz, hogy a Magyarországon alapított és itt tevékenykedő vállalatok essenek a körbe.

Nemzetközi jó példák is vannak előttünk. Németország gazdasága erőteljesen támaszkodik a generációkon átívelő, helyi és nemzetközi szinten is sikeres családi vállalkozásokra. Csehországban és Máltán is létezik már konkrét jogi kategória. Málta nem csak definíciót, de olyan átfogó jogszabályi keretet is biztosít, amely elősegíti a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások generációkon átívelő fennmaradását.

Családi vállalkozásokra építve

Azzal, ha a családi vállalkozások kategóriája bevezetésre kerül, a munka nem ér véget, utána kezdődik az érdemi része. A jogi keretek alapján van lehetőségünk olyan keretek, jogszabályi háttér és fókuszált támogatások kialakítására, amelyek az ország fejlődését, egy jólléti állam kialakulását segítik elő.

A jelenlegi kormányzat az EU-s országok között kiemelkedően sokat költ vállalkozásfejlesztésre, 2010 óta rendre éllovasok vagyunk ebben a tekintetben. Ezek a támogatások azonban jellemző módon a külföldi vállalatokat segítik, 2016 és 2022 között például a 20 legnagyobb állami támogatás értékének 69%-a kötött ki náluk. Ez a szám Lengyelországban 9%, Csehországban 33%, és még Szlovákiában is csak 59%. Ezt a rengeteg forrást az exportképes magyar vállalkozások támogatására is lehetne fordítani.

Előremozdítaná a generációváltás kérdését is, ha célzott állami támogatással vagy hitelprogramokkal tudnánk segíteni az átmenetet. Abszurd például az a helyzet, hogy az fiatal vállalkozók szabadon felhasználható keretet kapnak ötletük megvalósítására, de a generációváltást nem segíti az állam.

Együttműködésben a családi vállalkozásokkal

A családi vállalkozásokra jellemző az organikus fejlődés, és a hosszú távú, generációkon átívelő működés. Gyakran meghatározó jelentőségűek a településeik életében, a legnagyobb munkáltatók között vannak, és a helyi adóbevételek jelentős része is tőlük származik. A helyi közösségek számára is előnyös tehát a családi vállalkozásokkal való együttműködés.

Mi a Második Reformkornál ezekkel a megfontolásokkal tűztük zászlónkra a családi vállalkozások ügyét. A célunk az, hogy a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődés alapját a magyar családok ötletei, kemény munkája és nemzetközi eredményei adhassák.

Amennyiben szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy a családi vállalkozások ügye előre jusson, írj nekünk a csaladivallalkozasok@2rk.hu email címen. Oszd meg velünk az ötleted, adj egy jó tippet vagy csatlakozz a szakmai munkánkhoz!