Vona Gábor: 2025. legyen a Reformkor emlékéve

Tegyük egész éves programmá ezt a fontos magyar történelmi korról való megemlékezést – mondta online sajtótájékoztatóján Vona Gábor, aki arról is beszélt, hogy a Második Reformkor alapítvány negyedik törvényjavaslatában fogalmazta meg ezt a gondolatot. Jobbik korábbi elnöke szerint az emlékév célkitűzése a jelen megtermékenyítése, mert nagyon sok hasonlóság a Reformkor és a jelenkor között. Ahogy akkor az Európához való felzárkózás és polgárosodás volt akkor a cél, úgy most is ugyanennek elérése a feladat, mert a jelenkorban talán messzebb vagyunk ettől, mint kétszáz évvel ezelőtt.

Hasonlóság a két korszak között, hogy akkor zajlott a nagy ipari forradalom, s most ugyancsak nagy átalakulás előtt áll a világ, s benne Magyarország. – Ugyancsak közös jellemző, hogy nagyon sok a vita, a cívódás. Most is az a feladat, hogy megtaláljuk a közös nevezőt. A törvényjavaslat célja ezért, hogy ne csupán megemlékezzünk a Reformkorról, hanem hogy tegyünk is valamit azért, hogy megvalósulhasson a második reformkor. S bár kevés az esély, hogy sikerül ez, mindenképpen el kell indulni ebbe az irányba, és meg kell találni azokat az embereket, akiket lelkesít a pártok fölötti Magyarország eszméje. Én hiszek ebben. Emlékezzünk, beszélgessünk, s aztán lássunk neki a feladatnak – hívott fel a közös munkára Vona Gábor.

A teljes cikkért kattints: https://magyarhang.org/belfold/2020/02/12/vona-gabor-2025-legyen-a-reformkor-emlekeve/

#4 2025 – A reformkor emlékéve

Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke   
Tárgy: Határozati javaslat benyújtása   
Benyújtó: ismeretlen   
Határozati javaslat címe: 2025. legyen a Reformkor emlékéve

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. §-ának (4) bekezdése alapján „2025. legyen a Reformkor emlékéve” címmel a mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani.

…../2020. (…..) OGY határozat 

2025. legyen a Reformkor emlékéve

Az Országgyűlés – azért, hogy 2025-ben megvalósulhasson a reformkor emlékéve – a következő határozatot hozza:

  1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy:
  1. 2025-öt nyilvánítsa a Reformkor emlékévévé;
  1. az a) pont megvalósulása érdekében egész évben gondoskodjon olyan programok megszervezéséről, megrendezéséről, amelyek ezt a fontos magyar történelmi korról való megemlékezést szolgálják.

Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Általános indokolás

Tegyük 2025-ben éves programmá a magyar történelem egyik legszebb időszakára való emlékezést.

Természetesen a cél nem pusztán az emlékezés, hanem a jelen megtermékenyítése, mert nagyon sok párhuzam lelhető a Reformkor és a jelenkor között. Ahogy akkor az Európához való felzárkózás és a polgárosodás volt a cél, úgy ma is ugyanez a feladat. Hasonlóság a két korszak között, hogy akkor is egy ipari forradalom zajlott, és most is óriási átalakulásban van a világ, és benne Magyarország. Sajnálatos, de ugyanilyen párhuzam, hogy akkor is, most is nagyon sok a vita, a cívódás jellemezte nemzetünket. Akkor sikerült közös ügyekkel, célokkal kiemelkedni és felülemelkedni. Most is az a feladat, hogy megtaláljuk a közös nevezőket.

A határozati javaslat célja tehát, hogy ne csupán megemlékezzünk a reformkorról, hanem hogy tegyünk is valamit egy második reformkorért. Bár a társadalmi körülményeink ma ez ellen szólnak, de nem szabad feladni a reményt, és mindenképpen el kell indulni ebbe az irányba.

Közvetlenül válasszák a legfőbb ügyészt

Három fontos tisztséget is közvetlen választásra bocsátana Vona Gábor. A Második Reformkor Alapítvány elnöke csütörtök délelőtt egy budapesti rendezvényhajón beszélt erről. Mint mondta, törvényjavaslata szerint az államfő, a legfőbb ügyész és a médiahatóság elnökének személyéről is az emberek dönthetnének, mégpedig az önkormányzati választással egy időben.

Innen is a törvényjavaslat neve: Az emberek emberei. A változás értelmében az összes megbízatás öt évre szólna.

A Jobbik korábbi elnöke szerint a hazai közjogi intézmények feladata egyre inkább a demokrácia imitálása lett. Ezért is fontos, hogy a nevezett posztok betöltői a társadalomtól kapják megbízatásukat, kevésbé legyenek kiszolgáltatva a pártpolitikának. Erősödnének a fékek és egyensúlyok, a közélet jobban rákényszerülne a kompromisszumokra.

A teljes cikkért kattints: https://magyarhang.org/belfold/2019/12/05/friss-javaslat-kozvetlenul-valasszak-a-legfobb-ugyeszt/

#2 A cigány hősök napja

Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: ismeretlen
Törvényjavaslat címe: A Cigány Hősök Emléknapjának megteremtéséről

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „A Cigány Hősök Emléknapjának
megteremtéséről” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.

  1. évi ….. törvény

A Cigány Hősök Emléknapjának megteremtéséről

Az Országgyűlés kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék a cigány származású hősök emléke
előtt. Emlékük megörökítésére, a ma élő és a jövő nemzedékeknek példájuk felmutatására a
következő törvényt alkotja:

  1. § Az Országgyűlés – tisztelettel adózva a cigány hősök emléke előtt – a haza szabadságáért és
    függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdött hazafiak emlékét e törvényben megörökíti.
  2. § Az Országgyűlés a soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a
    hősök dicsőségére minden esztendő március 20-át a Cigány Hősök Emléknapjává nyilvánítja.
  3. § Az Országgyűlés kifejezi azon meggyőződését, hogy az állami szervek, a helyi
    önkormányzatok, a vallási közösségek, a civil szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden
    évben, a Cigány Hősök Emléknapján méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és
    kegyeletüket az elmúlt ezredév cigány hőseinek.
  4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.


Általános indokolás

A Magyarországi demográfiai folyamatok tendenciáiból egyértelműen kiolvasható, hogy a hazai
cigányság lélekszáma rövidesen szétfeszíti a hagyományos kisebbségi kereteket. Ezért különösen
sürgető, hogy az évtizedek óta sikertelen, vagy csak apró eredményeket produkáló integrációs
folyamatot sikerre vigye az ország. Ebben a folyamatban a felzárkóztatás szociális, munkaügyi,
oktatási szempontjai nélkülözhetetlenek, de nem elégségesek. Nem lehet közös hazát építeni közös
lelki alap hiányában. Ez a lelki alap csak a haza tisztelete és szeretete lehet. A törvényjavaslat
lényege, hogy ehhez egyrészt adjunk a megszülető roma fiataloknak kapaszkodókat, másrészt a
magyar társadalom egészének mutassunk fel dicső példákat a cigányság hazaszeretetének történelmi
megnyilvánulásaiból. Ne csupán segélyt, megfelelő oktatást vagy munkahelyet adjunk, hanem ennél
is többet: adjunk a cigány fiataloknak saját példaképeket!

A hazaszeretet egy olyan érzelmi-lelki kapcsolódás, amire valahol mindenki vágyik, amire
mindenkinek szüksége van, ami mindenkinek jár. A hazaszeretet olyankor is energiákat tud
felszabadítani egy közösségben, amikor a mindennapi gondolkodás már feladná. A hazaszeretet
ezért csodákra képes. Biztosítani kell ezt az erőt a roma fiataloknak is, méghozzá a saját hőseik
példáján keresztül. 

Részletes indokolás

  1. § – 3.§
    A Cigány Hősök Emléknapjának megteremtése.
  2. §

Hatályba léptető rendelkezés.

#1 Pártmentes önkormányzatiság

Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat
Törvényjavaslat címe: Az önkormányzati választások függetlenségéért

2019. évi ….. törvény

Az önkormányzati választások függetlenségéért

1. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3.§ (1) bekezdés 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. jelölő szervezet:

a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;

b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;

c)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában legalább 2 éve jogerősen szereplő egyesület – amely legalább 2 éve azon a településen vagy fővárosi kerületben tartja fenn székhelyét és folytatja tevékenységét, ahol jelöltet állít, valamint az előző öt lezárt üzleti évben a bevételei között nem szerepel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt által rendelkezésére bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, továbbá a választás kitűzését megelőző öt évben nem szerepelt a neve, logója támogatóként az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a jelölő szervezetek és a jelöltek által készített plakátokon – a szakszervezet kivételével;

d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,

ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,”

2. §

A Ve. 144.§ (2) bekezdése a következőképpen egészül ki:

„(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölő szervezetek és jelöltek által készített plakátokon párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhet.”

3.§

A Ve. 148.§ -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a politikai reklámban, valamint a politikai hirdetésben párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhet.”

4. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Általános indoklás

A jelenleg hatályos törvény szerint az önkormányzati választáson a főpolgármester, illetve az egyéni választókerületi és egyéni listás jelöltek függetlenként vagy jelölő szervezet jelöltjeként indulhatnak. Jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételüket a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő pártok, valamint egyesületek kérhetik, a szakszervezetek kivételével. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az említett személyek azonban párt jelöltjeként a jövőben nem indulhatnának, valamint jelölő szervezetként az egyesületi forma is szigorúbb feltételekhez lenne kötve.

Az, hogy a Parlamentben vannak pártok, az természetes, de a településeken nem egy pártlogó tesz valakit alkalmassá, hanem az, hogy 1. érti a dolgát, 2. az emberek ismerik és megbíznak benne, 3. pedig az, hogy mindenféle kötöttségtől mentesen képes a józan ész és a település érdeke alapján döntéseket hozni. Ennek a három tényezőnek nincs szüksége pártlogóra. A törvényjavaslat eredményeként a településeken hozott döntésekben mérséklődne a pártérdek. A józan ész és a személyes felelősség nagyobb szerepet kapna. A választásokon – akár pozitív, akár negatív értelemben – nem egy pártlogó alapján ítélné meg a jelölteket a választó, hanem a személyes kvalitások alapján.

Valamint fontos még, hogy az aktuális kormány számára kisebb lenne az esély arra, hogy a települések támogatása politikai alapon történjen. Továbbá helyi szinteken erősödne az értelmes viták lehetősége és a közösségi összetartozás azáltal, hogy nem a pártszínek mentén alakulnának meg a testületek. Az önkormányzati szektort az elmúlt években leépítették. Ehhez pedig azért asszisztáltak a testületek, mert pártérdek alapján gondolkodtak vagy féltették magukat. Valóban független önkormányzatokkal ezt nem lehetett volna megtenni. Nagyon fontos téma ez, hiszen a szabadabb és függetlenebb helyi közélet az országos politika színvonalára is pozitívan hatna.

Részletes indoklás

1. §

A módosítás azt eredményezné, hogy a jövőben párt nem jelölhetne polgármesterjelöltet, valamint önkormányzati képviselőjelöltet. Továbbá, jelölő szervezetként az egyesületekkel szemben is szigorúbb követelményeket fogalmazna meg a törvény, melynek eredményeképpen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása a pártoktól függetlenebb választási eljárást jelentene.

2. §

A módosítás alapján helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölő szervezetek és jelöltek által készített plakátokon párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhetne. A megjelölés alatt minden olyan jelzést (név, szlogen, logó stb.) kell érteni, amely alkalmas arra, hogy azáltal a választó bármely párthoz kösse a jelöltet, illetve a jelölő szervezetet.

3. §

A módosítás alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a politikai reklámokban, valamint a politikai hirdetésekben párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhetne. A megjelölés alatt minden olyan jelzést (név, szlogen, logó stb.) kell érteni, amely alkalmas arra, hogy azáltal a választó bármely párthoz kösse a jelöltet, illetve a jelölő szervezetet.

4. §

Hatályba léptető rendelkezés.

Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Alaptörvény módosítás
Benyújtó: ismeretlen

Mellékelten — Magyarország Alaptörvényének S) cikke alapján — benyújtom a „Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról” szóló előterjesztést.

A javaslat indoklását csatolom.

Budapest, 2019. október …

Tisztelettel:

Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról

                                                          (2019…………………)

Az Országgyűlés, mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

  1. cikk

Az Alaptörvény 8. cikk a következőképpen egészül ki:

„VIII. cikk

(1)    Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2)    Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(3)    Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok országos szinten közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4)    A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(5)    Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.”

2. cikk

  • Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő15. napon lép hatályba.
  •  Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
  • Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Általános indokolás

Fontos lenne, hogy az országos és az önkormányzati politikát elválasszuk egymástól. Sajnos jelenleg a pártok inkább csak ártanak az önkormányzati munkának. Beszűkítik a vitákat, valamint a pártok által a települések is megkülönböztetésre kerülnek, ugyanis jobban dotálják azokat az önkormányzatokat, ahol az éppen aktuális kormány pártjának az embere a vezető.

Az önkormányzatiságot kontraszelektálja a pártos logika: sok esetben nem megfelelő képviselők, polgármesterek kerülnek megválasztásra, csak azért, mert az adott párt logója van mögöttük. A módosítás alapján egy alkalmas és tisztességes ember továbbra is lehetne „logó nélkül” polgármester, valamint önkormányzati képviselő, csupán csak egy dolog változna, mégpedig, hogy a pártok helyi szinten nem szólhatnának bele a helyi közösségek életébe.

Ez a módosítás összefügg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításával, amelynek eredményeképpen a jövőben párt nem lehetne jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

Részletes indoklás

  1. cikkhez

A pártok a jövőben országos szinten működhetnének közre a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem lehetne jelölő szervezet a párt.

  • cikkhez 

Hatályba léptető rendelkezések.

Vona Gábor azt javasolja, ne indulhassanak pártjelöltek az önkormányzati választáson

A Második Reformkor Alapítvány alapítója ismerteti az első törvényjavaslatát, állt a néhány napja megküldött meghívóban. Ez az alapító pedig Vona Gábor, a pártpolitikától visszavonult egykori Jobbik-elnök.

Vona hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, legújabb terve, hogy másfél-két havonta egy ügyet megvitatásra javasoljon a magyar civil társadalomnak, majd a végén törvényjavaslatot készítsen. „Konstruktív vitákra késztetném a társadalmat a magam eszközeivel” – mondta Vona.

Tervei szerint a dolog úgy nézne ki, hogy van egy nyers javaslattétel – az elsőről lentebb olvashatnak –, azt társadalmi vitára bocsátaná, online szavazással, kerekasztal-beszélgetésekkel, fórumokkal, esetleg konferenciákkal. Majd ha ennek a kampánynak vége lesz, akkor a törvényjavaslatot elküldené a parlamenti pártok frakcióinak és a független képviselőknek. Évente legalább hat kampány lenne.

Fotó: Német Tamás / Index

Fotó: Német Tamás / Index

Amikor híre ment ennek a sajtótájékoztatónak, a legtöbb helyen úgy jött le, hogy Vona visszatérne a politikába. A sajtótájékoztató elején külön kiemelte, hogy ez így nem pontos, ő nem szeretne visszatérni a pártpolitikába – sem régi, sem új pártban –, csak  még jobban szeretne aktivizálódni a közéletben.

Azt mondta, ötletének három célja van: motiválni, jó értelemben provokálni és támogatni a civil szférát, a polgári társadalmat. Vona szerint az ország legsúlyosabb problémája, hogy nincs erős, érdekérvényesítésre képes civil, polgári társadalom, a politika pedig kihasználja ezt. A pártpolitika látja, hogy nincs fölötte civil kontroll – aki pedig fellázad ez ellen, azt eltapossa. Éppen ez ellen dolgozna, szeretné felrázni a civil szférát, és segíteni.

„ORBÁN RENDSZERE IS ERRE ÉPÜL, HOGY NINCS CIVIL KONTROLL. HA ORBÁN MEGBUKNA, AKKOR ÚJABB ORBÁN JÖNNE, AHOGY ORBÁN IS EGY ÚJ KÁDÁR JÁNOS”

– mondta. Szerinte mindkét vezető hatalma a polgári Magyarország hiányára épül.

Hogy mennyi esélye van, hogy ezek a törvényjavaslatok végül törvénnyé válnak, arról Vona azt mondta: pontosan annyi, mint hogy egy ellenzéki párt mostani javaslatát elfogadja a törvényhozás. Az esély tehát szinte a nullával egyenlő, de szerinte akkor is van értelme a munkának, mert adófizetői pénzbe nem kerül, felrázhatja a civil társadalmat, bátorítást adhat azoknak, akik nem mernek ügyeket felvállalni. Hosszú távon pedig – egy nagyobb politikai változás után – használhatók lehetnek ezek a javaslatok.

Pártmentes önkormányzatiság

A konkrét, első vitára javasolt ötlete a pártmentes önkormányzatiság. Vona elmondta, a jelenlegi rendszer szerint pártok, egyesületek küldhetnek jelölteket, vagy magánszemély indulhat önkormányzati választáson. Ő ebből kivenné a pártokat.

„AZ ORSZÁGOS ÉS ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁT VÁLASSZUK EL EGYMÁSTÓL”

– javasolta Vona, aki szerint a pártok inkább csak ártanak az önkormányzati munkának, beszűkítik a vitákat, értelmes ügyeket gáncsol el a pártos logika. Plusz meg is különbözteti a településeket, ugyanis jobban dotálják azokat a településeket, ahol az épp aktuális kormány pártjának embere a vezető. De azt is hozzátette, szerinte az önkormányzatiságot kontraszelektálja a pártos logika: „logóparaziták” lesznek képviselők, polgármesterek, „lopós bélák” lesznek megválasztva, és ilyenek indulnak, csak mert az adott párt logója van mögöttük.

Fotó: Német Tamás / Index

Fotó: Német Tamás / Index

„Már pártelnökként is dokumentálhatóan ez volt a véleményem” – mondta Vona, aki szerint ez a javaslat, ha megvalósulna, az felelős döntésre is kényszerítené a választókat, mert nem lenne elég csak pártban gondolkodni, és behúzni így a jelölt mellé az ikszet, tényleg el kellene gondolkodnia azon, melyik jelöltet válassza, és miért. Ráadásul sok civil érezné, hogy van lehetőség értelmes munkát végezni, amihez nem kell párthoz csatlakozni.

„AZ EMBEREK A LEHETŐSÉGEMMEL MEGTANULNÁNAK VITÁZNI, ÉS MEGÉRTENI MÁS ASPEKTUSOKAT”

– mondta.

Azt elismerte: javaslatának gyenge pontja, hogy a pártok erre is rátelepednének, a saját képükre formálnák, saját civil szervezetek alapításával, ahogy egyébként már most is látni néhány helyen ezt, de szerinte még mindig jobb lenne ez, mint ha direktben lennének ott a pártok, esély lenne arra, hogy pártoktól független viták jelenjenek meg. Sok reményt nem fűz ahhoz, hogy valóban törvény legyen most ebből, de szeretné „elültetni a bogarat a fülekben”.

Az pedig teljesen tudatos, hogy az önkormányzati választás kampányában állt elő ezzel az ötletével, mert ebben a pártos csatazajban szerinte jobban eljuthat ez az ötlet is az emberekhez.

Jobbiktól az alapítványig

Vona Gábor 12 éven keresztül volt a Jobbik elnöke – 2006 és 2018 között –, és nyolc éven át volt országgyűlési képviselő, 2010 és 2018 között. Lemondását a párt vezetéséről a 2018. áprilisi országgyűlési választás estéjén jelentette be, miután a Fidesz ismét kétharmadot szerzett. Vona végül a parlamenti mandátumát sem vette fel, és kivonult a magyar politikai életből, vlogolni kezdett .

A 2018-as választás után pár hónappal egy interjúban már úgy fogalmazott, már azt is csodának érzi, hogy annyi szavazatot össze tudtak szedni az elbukott választáson, mint amennyit végül kaptak. Aztán idén májusban is megerősítette, hogy szerinte fölösleges minden Orbán leváltásáért folytatott harc, a jelenlegi politikai, társadalmi és médiaviszonyok mellett kilátástalan a küzdelem.

A teljes cikkért kattints: https://index.hu/belfold/2019/08/05/vona_gabor_torvenyjavaslat_masodik_reformkor_alapitvany/