A huszadik század szilánkjai: az oktatás

Magyarország a rendszerváltás óta nem csak gazdasági gondokkal küzd, hanem egy sokkal komolyabb és súlyosabb társadalmi, szociális egyenlőtlenséggel is. Az 1990 és 2000 közötti évtizedben reméltük, hogy egy új nemzet emelkedik fel a huszadik század traumáiból. A várva várt változás a külsőségekben valamelyest megmutatkozott, de a társadalom szövete nem változott. Ennek az egyik legnagyobb oka a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik. Számtalanszor említették az elmúlt harminc év során ezen probléma megoldásának szükségességét. Azonban egyszer sem nyúltak annak gyökeréhez, ez pedig a közoktatási rendszer. A közel több, mint száz éve elavult poroszos, lexikális tudásra építő és individualista oktatási rendszer nem készítette és nem készíti fel a gyermekeket a huszonegyedik század kihívásaira. Nem gyakorlatias, nem épít a csoportmunkára, együttműködésre és legfőképpen a másik munkájának támogatására és megbecsülésére. A következő komoly probléma, hogy a gazdaságilag és szociálisan is polarizált magyar társadalom hibáit nem eltünteti, hanem felnagyítja. A hátrányosabb helyzetű családok gyermekeinek nincs meg az a lehetősége, hogy a közoktatáson keresztül olyan képzésben részesüljenek, mint a jobb körülmények között élő családok gyermekei.

Ezáltal a társadalmi különbségek még nagyobbak lesznek, és a fejlődés lehetősége elmarad. A szociális különbségek a jelenlegi járványhelyzet idején még súlyosabbak lehetnek. A közoktatást érintő intézkedések – azon belül a középiskolák digitális munkarendre való átállása – sajnálatos módon sok családnak nehézséget okoznak. Számos háztartásban nincs megfelelő készülék vagy internethozzáférés az online órákon való részvételhez. A kormány valamelyest enyhíti a problémát azzal, hogy harminc napig ingyenes internetet biztosít a távoktatásban való sikeres részvétel reményében. Ez azonban csupán tüneti kezelés, a súlyos társadalmi különbségeket nem orvosolja.

A közoktatás célja a szociális nevelés, az alapismeretek megtanítása és felkészítés az életre. A jelenlegi oktatási rendszer az alapvető lexikális ismeretek megtanítása kivételével szinte semmit nem nyújt a diákok számára. A közoktatás károsan kompetitív, nem az adott osztályközösséget támogatja, hanem az egyént, aki kizárólag magára számíthat. Ebből adódóan lehetnek a “kinevelt” fiatalok önzők, egymás között ellenségesek és közömbösek a közügyeket vagy közösségeket érintő kérdésekben.

A közoktatás további céljaként kellene említenünk a tehetséggondozást. Számos olyan gyermek van Magyarországon, akinek a szociális háttere sajnos nem teszi lehetővé, hogy tehetségét kamatoztassa. Ezen gyermekek tehetségének felfedezése, majd gondozása a közoktatás feladatának része kell, hogy legyen. Sok fiatal tehetséget pazarol el az ország, amennyiben ezt a problémát nem orvosolja. Szintén szükséges megemlíteni a szellemi, illetve testi fogyatékkal élő gyermekek esélyegyenlőségének elősegítését. Nagyon kevés olyan iskola van Magyarországon, ahol egy intézményben tanulhat a szellemileg vagy testileg hátráltatott és az egészséges diák. Azért fontos ez, mert, ha a gyermekek egészen kicsi korban találkoznak olyan diáktársakkal, akiknek ilyen hátrányokkal vagy betegségekkel kell minden nap megküzdeniük, akkor sokkal elfogadóbbak és segítőkészebbek lennének velük szemben. Az empátiát így is lehet tanítani. Továbbá súlyos probléma, hogy számtalan általános, illetve középiskolában nincs kiépített mozgáskorlátozott barát infrastruktúra. Az érintetteket így további hátrány éri, amely károsan hathat saját megítélésükre.

A közoktatás célja tehát a társadalmi különbségek csökkentése, a gyermekek szociális és empatikus képességeik fejlesztése, a tehetséggondozás és az életre való valódi felkészítés. Nem az a lényeg, hogy minél több gazdag legyen, hanem hogy minél kevesebb szegény. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb önbizalommal megáldott fiatalok legyenek, hanem, hogy minél együttműködőbb és támogatóbb társadalom. Egyenlő esélyek, erősebb nemzet.

A cikk szerzője Einvág Benjámin Máté, a Károli Reformkör vezetője.

Posted in Hírek, Vitassuk meg! and tagged , , , .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük